Kavalan, single malt, Taiwan

Forrás: Magányos Maláta Instagram

A világ legjobb whiskyje.

Mennyire magasztos, mennyire fennkölt ez a cím, mennyire sokat ígérő, mennyire hangzatos… és mennyire semmitmondó.

Tamás előző cikke részletesen tárgyalja, mit kell tudni a Kavalanról, így én inkább - mint rendesen - csak érzésekről fogok írni. Egy whiskykóstolás során vitatkoztunk össze, hogy a címszereplő ausztrál vagy kínai termék (e helyütt tekintsünk el attól, melyikünknek volt igaza kacsint kacsint), és  amíg az interneten az igazság morzsáit keresgéltük, belefutottunk a kedvenc itthoni whisky webshopunk kínálatába, tudod melyikébe, ahol két decis  kóstolót árultak az italból.  

Cinkos összenézés és néhány kurta félmondat után vérben forgó szemekkel tapadtam a Kosárbarakom gombra, azzal a lendülettel mellédobva egy Glencairn poharat is, hogy legyen miből kóstolni ezt a héthatáron túli csudát. A világra szóló hype, az egységár és az igényes tipográfiával, profin kialakított doboz nyomán Illat és ízkavalkádot, mércéket mozgató és világot rengető érzések egymásutánját vártam. (Az üveg nekem kicsit az olcsó kölniket juttatta eszembe, de másnak biztos tetszik.)

Amit kaptam, az pedig a következő:

Illat

Az első szippantásnál éreztem, hogy ez a whisky bizony jó; az alkohol nem meghatározó eleme az ital illatának, csupán nagyon finoman árnyalja annak alkotóit. Az orrod bizony igénybe lesz véve, mikor a Kavalant kóstolod: engem az elején pl. valamu fura gépolajszag csapott meg, aztán ahogy tovább küzdöttem, érkezett egy kis mézes körte, majd egy kis füstös mandula és marcipánillat. Végül amikor már kellően oxidálódott a, a Kavalan illata egy kellemes, hipnotikus füstölőhöz vált hasonlatossá, és került bele valami egzotikus csodaolaj-jelleg. Az a fajta, ami az orrodat is tisztíccsa.

Az egész olyan, mintha profin megtervezték volna.

Íz

Már biztosan vágod, hogy én erről nem sokat tudok írni, most sem fogok. A lényeg, hogy az első kortynál éreztem: ez a whisky bizony jó, de nem annyira.

Mások biztos éreztek benne sok mindent, én csak annyit, hogy valami keleti hercegnő működő jacuzzijában áztatom a nyelvem, amit nem fürdőolajjal, hanem enyhén csípős fűszerekkel illatosítottak. A méz, a méz volt talán jelen itt is. Nem rúgott, kellemesen csúszott, semmi extra.

Lecsengés

A lenyelés utáni első pillanat valami cseresznye ízű, nagyon jó szájvízre emlékeztet, kissé éles, steril ízélményt hagy a szájban: azt a fajta egészséges torokérzést, amit az ember egy gyógyító füvekből főzött mézes tea lehajtása után érez. A legvégén kaptam egy kis kásásságot is, tartalmas, krémes jelleget, mintha kicsit szűretlen lenne az ital.

Összefoglaló

Nagyon komplex whisky, oda kell rá figyelni, és ugyan nem próbáltam, de biztos vagyok benne, hogy a második kóstolásra is tartogatna meglepetéseket. Érződik benne az a hangyaszorgalmú kínai törekvés, amivel minden területen és minden eszközzel be akarják hozni a lemaradást, és az otthonukat a Föld legsikeresebb országává tenni. Gondos munkával, a lehetőségeik maximális kihasználásával létrehoztak egy olyan össszetett, elgondolkodtató és sokoldalú italt, amely jogot formál bármelyik whiskyrajongó figyelmére.

De hogy a világ legjobbja lenne?

Olvassátok el Tamás kritikáját is!