Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Magányos Maláta


2016.aug.18.
Írta: D_Tamás komment

Clynelish 18 éves Tokaji Finish, óda egy whiskyhez...

Egy újabb dolog, amiért minden a whisky-k után egy kicsit is érdeklődő honfitársunk hálával tartozik a Whiskynet csapatának. Mert nélkülük nem jött volna létre ez a remek ital és ebben az esetben én sem kóstolom meg, így nem is írok róla. Pedig megérdemli, mert olyan csodát régen nem találtam a poharamban, mint akkor, amikor ezt a malt-ot töltötték bele. Elfogult kritika következik, de ezt készségesen vállalom.

clynelish_18ok.jpg

Forrás: www.wilsonandmorgan.com

Tokaji finish. Két egyszerű szó, ám anno, amikor elkezdtem ismerkedni a single maltok világával, még elképzelhetetlen volt, hogy valaha is lesz hazai vonatkozása ezeknek az italoknak. Aztán persze, ahogyan teltek az évek, úgy jelentek meg először a tokai hordós utóérlelések, majd az itthon érlelt single malt-ok is, mint a Békési és az Agárdi.

Az idők folyamán persze kóstolgattam is szorgalmasan ezeket az italokat, amik bár finomak voltak, de egyik sem volt különösen kiemelkedő, az aszús hordós érlelésűek közül. Bár véleményem szerint ebben a ligában már az is szép eredmény, ha egy új résztvevő jól belesimul a sorozat többi tagja közé.Elvégre is nagyon komoly tételekről van szó.

Aztán azon az estén, amik különlegesebb whisky-k kóstolására adtuk a fejünket, a pultosok ajánlására jött a Clynelish 18 éves kiadása. Azaz ez úgy pontos, hogy jött, látott és győzött. Vita nélkül. Valójában még mostanában is eszembe jut az az érzés, amit akkor fogott el, amikor megillatoltuk, fenomenális pillanat volt.

Maga a gyártó így nyilatkozik az italról:

„…The ultra sweet and fruity wine gives a marked contribution, but the surprise is how well integrated it still is. At nose and palate, it starts full of dried raisins, apricots, acacia honey… but then it remains mineral, sharp and with the typical touch of beeswax and hint of smoke (but this time with a slightly winey finale). The Tokaji somehow amplifies Clynelish, making it bigger than life, but does not betray it. The experiment was fully successful, we love it!”

És valóban igaz az, hogy az édes gyümölcsös ízek egészen egyedi kölcsönhatásba lépnek az alapitallal és együtt valami egészen új és izgalmas dolgot hoznak ki egymásból.

Az illat és az íz valójában szinte ugyanazt nyújtja egy intenzív gyümölcsös, lekváros, mézes íz és illat világot, ami szinte robbanásszerűen telíti el elsőként az orrunkat, majd az ízlelőbimbóinkat. Egészen különleges, ahogyan felsejlik a whisky malátás, klasszikus íze az édes gyümölcsök között, mintegy megerősítve, hogy itt valójában nem egy jó fajta desszertbort kortyolunk, hanem Skócia nemzeti italát.

Persze, valójában ezt a kombinációt sem a bor, sem pedig a whisky nem tudná önmagában megmutatni, ehhez mindkét ital kell. Ezért is nagy szerencse, hogy a gyártók és a forgalmazó meglátta a lehetőséget a hordó és a whisky házasításában.

Néhányan ugyan felróják a malt-nak, hogy elnyomja az alap whisky karakterét, ami igaz is valamelyest, de szerintem egyáltalán nem ilyen nagy probléma ez. Az tény, hogy ebben a whisky-ben erősebben jelentkeznek az aszús, gyümölcsös aromák, de ez csak előnyére válik, azaz pontosan ez az a tulajdonsága, amivel kiemelkedik a többi „boros” érlelésű malt közül. Így válik egy teljesen egyedi kombinációvá a single malt-ok elképesztően széles piacán.

Nos, ha bárkinek is szüksége van még bármiféle ösztönzésre a kóstolást illetően, akkor elmondanám, hogy ez a nedű a Wilson&Morgan Barrel Selection sorozatában is egyedülálló módon sorra gyűjti a díjakat is. Illetve, hogy hordó erősségű, azaz több, mint 50%-os, és oly mértékben nagykorú, hogy kérhetné saját magát a pultnál. Szóval nem lehet mentség arra, ha valaki kihagyja.

Adatok:
Név: Clynelish Tokaji Finish
Palackozó: Wilson&Morgan
Érlelési idő: 18 év
Régió: Highland

Források:
http://www.wilsonandmorgan.com/catalogue/cask-strength/clynelish-18yo-tokaji-finish-6493-wm211.html?removeAlertCookie=yes

Helyajánló: Bar Pharma

Amikor legutóbb nyakunkba vettük a péntek éjszakát mindössze némi könnyű whiskyzés és beszélgetés volt tervezve. Semmi komoly, mert programunk volt későbbre. Szóval csak elkezdtünk sétálni a Kazinczy utcában, hogy találjunk egy szimpatikus, - lehetőleg új -, helyet, ahol tartanak legalább elfogadható minőségű whisky-t, arra, amivel találkoztunk, nem voltunk felkészülve. Én még csak nem is hallottam előtte erről a helyről és Ádámnak is csak annyi információja volt, hogy valamelyik ismerőse szerint itt tartanak Octomore-t. Valóban tartanak. Mellette rengeteg más különlegességet is. Azóta hivatalosan is ez a kedvenc bárom.

pharma_ok.jpg

Forrás: Magányos Maláta

Hol is kezdjem a bemutatást? Valójában annyi érdekes részlete van a helynek, hogy komolyan össze kell gereblyéznem a gondolataimat, hogy legalább egy félig-meddig összeszedett cikket olvashassatok. Talán álljon itt elöljáróba egy klasszikus kis fun fact:

Belépve a bárba a pulthoz telepedtünk, ahol az összes többi vendég is helyet foglalt (szám szerint 6 fő, velünk együtt, de erről később részletesebben).  Akkor még csak annyi tűnt fel, hogy mindannyian kedélyes beszélgetésben vannak a személyzet mindhárom tagjával. Ez a közvetlen hangulat rögtön megtetszett és arra is hamar rájöttünk, hogy ez nem csak a kivételezett vendégeknek jár, hiszen mi is rögtön belekeveredtünk egy könnyed, de mégis érdekes beszélgetésbe asz italunkról, amíg azt felszolgálták nekünk. Ez a hangulat és a kommunikáció aztán végig jellemezte az esténk ott töltött részét. Azt már csak később tudtuk meg, hogy a pultnál ülő vendégek közül ketten a Diageo-tól, ketten pedig a Whiskynet-től iszogattak a bárban. Ez a két cégnév pedig minden whisky rajongó számára garancia lehet arra, hogy jó helyre keveredett.

Helyszín és hangulat:

Ahogyan arra az előzőekben utaltam, maga a helyiség nem nagy. Összesen talán 10-15 fő tud, nagyjából kényelmesen fogyasztani itt egyszerre. A legjobb hely persze a bárpultnál álló hat bárszék. A dekoráció és az egész helyiség kialakítása egy békebeli gyógyszertárat idéz, de szerencsére az átlagos patikák kissé nyomasztó hangulata nélkül! Az illúzióért persze nagyban felelősek a falon elhelyezett itallapok, amik egyfajta periódusos rendszernek álcázzák magukat. Szóval egyedi a környezet és bár elsőre egyszerűnek tűnik a belső tér, de némi itt töltött idő után rengeteg olyan apró részletet fedezhetünk fel, amik mind-mind tovább finomítják az patikai illúziót.

A hangulatról szintén tettem már említést, amit csak tovább tudok erősíteni. Közvetlenek, barátságosak és profik a pult mögött állók és nem csak addig figyelnek a vendégre, amíg kitöltik az italát, hanem, - amennyiben igényli ezt-, akkor a továbbiakban is. Valójában már nem is tudom mi mindenről beszélgettünk a whisky-ken és egyéb párlatokon túl, de sok mindenről és higgyétek el, nagyon jól éreztük magunkat közben.

Italok:

Nos, itt senki nem fog kommerszeket találni, különlegességeket annál inkább. Ez egyébként bevallottan a hely filozófiájának materializálódása. Kifejezetten kerülik az olyan tételeket, amit bárhol máshol is megkaphat a kedves vendég. Azaz nincs Johnnie Walker Red Label, de még Black sem. Sőt, az egyetlen Label a Blue volt, de voltak nála is érdekesebb maltok.

Az általunk kóstoltak az alábbiak voltak:

  • Octomore (skót, a tőzeges maltok királya)
  • Canadian Club Classic (kanadai, 12 éves, döbbenetesen finom)
  • Cylnelish 18 éves Tokaji Finish (skót, maga a megtestesült csoda)
  • Penderyn (wales-i, madeira finish, érdekes)
  • Hedonism (skót, grain whisky, kellemes)
  • Mortlach (skót, 15 éves, újra meg kell kóstolni)

Impozáns sorozat, nemde? Szerintünk is.

Bár, mi mást nem kóstoltunk, de elnézve a bárpult többi részét, ahol a vodkáktól a rumokig ugyanilyen izgalmasnak, érdekesnek tűnő tételek sorakoztak. Ezért aztán nem lennék meglepve, ha például egy gin-ekkel foglalkozó blog hasonlóképpen nyilatkozna a Pharmáról, mint mi.

Árak:

Az ár-érték arány teljesen rendben van akkor is, ha nem számolom a hangulatot (de számolni kell, mert sokat hozzátesz az élményhez). Azonban ez nem egy olcsó hely, viszont nem hiszem, hogy ezeket az italokat bárhol olcsón mérnék.

Összegezve:

Ha valami különlegesre vágysz, akkor mindenképpen itt a helyed, ez nem lehet kérdés. De akkor is, ha éppen csak ismerkedsz a whisky-k, vagy más rövid italok világával, mert itt értő kezek között teheted meg az első lépéseket. A pultban állókra pedig mindig érdemes hallgatni, hát még akkor, ha ilyen szakértelemmel bírnak, mint a Bar Pharma-ban. Mi is így tettünk és nem bántuk meg, sőt!

Bar Pharma
Budapest, Kazinczy utca 35
https://www.facebook.com/barPharma/

 

Disclaimer: A helyre meghívás nélkül érkeztünk és fizettünk a fogyasztásunkért.

süti beállítások módosítása