Clynelish 18 éves Tokaji Finish, óda egy whiskyhez...

Egy újabb dolog, amiért minden a whisky-k után egy kicsit is érdeklődő honfitársunk hálával tartozik a Whiskynet csapatának. Mert nélkülük nem jött volna létre ez a remek ital és ebben az esetben én sem kóstolom meg, így nem is írok róla. Pedig megérdemli, mert olyan csodát régen nem találtam a poharamban, mint akkor, amikor ezt a malt-ot töltötték bele. Elfogult kritika következik, de ezt készségesen vállalom.

clynelish_18ok.jpg

Forrás: www.wilsonandmorgan.com

Tokaji finish. Két egyszerű szó, ám anno, amikor elkezdtem ismerkedni a single maltok világával, még elképzelhetetlen volt, hogy valaha is lesz hazai vonatkozása ezeknek az italoknak. Aztán persze, ahogyan teltek az évek, úgy jelentek meg először a tokai hordós utóérlelések, majd az itthon érlelt single malt-ok is, mint a Békési és az Agárdi.

Az idők folyamán persze kóstolgattam is szorgalmasan ezeket az italokat, amik bár finomak voltak, de egyik sem volt különösen kiemelkedő, az aszús hordós érlelésűek közül. Bár véleményem szerint ebben a ligában már az is szép eredmény, ha egy új résztvevő jól belesimul a sorozat többi tagja közé.Elvégre is nagyon komoly tételekről van szó.

Aztán azon az estén, amik különlegesebb whisky-k kóstolására adtuk a fejünket, a pultosok ajánlására jött a Clynelish 18 éves kiadása. Azaz ez úgy pontos, hogy jött, látott és győzött. Vita nélkül. Valójában még mostanában is eszembe jut az az érzés, amit akkor fogott el, amikor megillatoltuk, fenomenális pillanat volt.

Maga a gyártó így nyilatkozik az italról:

„…The ultra sweet and fruity wine gives a marked contribution, but the surprise is how well integrated it still is. At nose and palate, it starts full of dried raisins, apricots, acacia honey… but then it remains mineral, sharp and with the typical touch of beeswax and hint of smoke (but this time with a slightly winey finale). The Tokaji somehow amplifies Clynelish, making it bigger than life, but does not betray it. The experiment was fully successful, we love it!”

És valóban igaz az, hogy az édes gyümölcsös ízek egészen egyedi kölcsönhatásba lépnek az alapitallal és együtt valami egészen új és izgalmas dolgot hoznak ki egymásból.

Az illat és az íz valójában szinte ugyanazt nyújtja egy intenzív gyümölcsös, lekváros, mézes íz és illat világot, ami szinte robbanásszerűen telíti el elsőként az orrunkat, majd az ízlelőbimbóinkat. Egészen különleges, ahogyan felsejlik a whisky malátás, klasszikus íze az édes gyümölcsök között, mintegy megerősítve, hogy itt valójában nem egy jó fajta desszertbort kortyolunk, hanem Skócia nemzeti italát.

Persze, valójában ezt a kombinációt sem a bor, sem pedig a whisky nem tudná önmagában megmutatni, ehhez mindkét ital kell. Ezért is nagy szerencse, hogy a gyártók és a forgalmazó meglátta a lehetőséget a hordó és a whisky házasításában.

Néhányan ugyan felróják a malt-nak, hogy elnyomja az alap whisky karakterét, ami igaz is valamelyest, de szerintem egyáltalán nem ilyen nagy probléma ez. Az tény, hogy ebben a whisky-ben erősebben jelentkeznek az aszús, gyümölcsös aromák, de ez csak előnyére válik, azaz pontosan ez az a tulajdonsága, amivel kiemelkedik a többi „boros” érlelésű malt közül. Így válik egy teljesen egyedi kombinációvá a single malt-ok elképesztően széles piacán.

Nos, ha bárkinek is szüksége van még bármiféle ösztönzésre a kóstolást illetően, akkor elmondanám, hogy ez a nedű a Wilson&Morgan Barrel Selection sorozatában is egyedülálló módon sorra gyűjti a díjakat is. Illetve, hogy hordó erősségű, azaz több, mint 50%-os, és oly mértékben nagykorú, hogy kérhetné saját magát a pultnál. Szóval nem lehet mentség arra, ha valaki kihagyja.

Adatok:
Név: Clynelish Tokaji Finish
Palackozó: Wilson&Morgan
Érlelési idő: 18 év
Régió: Highland

Források:
http://www.wilsonandmorgan.com/catalogue/cask-strength/clynelish-18yo-tokaji-finish-6493-wm211.html?removeAlertCookie=yes