Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Magányos Maláta


2016.már.08.
Írta: D_Tamás komment

A whisky készítés titkai: A víz

A whisky készítésről szóló sorozatunkban kitértünk már a hordókra, a malátázásra és az éghajlat szerepére is, de foglalkoztunk a kedvenc italunk ízére hatást gyakorló összetevőkkel is. Viszont kimaradt eddig az ital egyik, ha nem a legfontosabb összetevője, a víz.

Eme hiányosságunkat most pótoljuk. A cikkből megismerhetitek mindazokat a tényezőket, ami azt befolyásolják, hogy hol, milyen vizet használnak a lepárlók, és hogy ez a víz mit ad hozzá a kedvencünk karakteréhez.

abhainn_an_loch_bhig_ok.jpg

Forrás: Mick Garratt Abhainn an Loch Bhig

Azt talán nem is kell külön kiemelni, hogy mennyire fontos a víz a whisky (és minden más ital) gyártáságban. Ezt mi sem mutatja jobban, mint az a tény, hogy minden lepárló saját vízforrással kell, hogy rendelkezzen, ami egész évben egyenletes mennyiségű és minőségű vízzel látja el az üzemet. Ez pedig fontosabb, mint gondolnánk, mert jelentősége nem csak abban rejlik, hogy legyen mivel beállítani a whisky alkoholfokát.

Egy kis geológia…

Azt, hogy milyen víz áll rendelkezésre az egyes lepárlókban, az adott környék földtani elemei határozzák meg. Hiszen, minél puhább az adott kőzet, amin a víz átfolyik, annál több ásványi anyagot old magába belőle.

A Skót whisky-k sokszínűségének oka is részben a sziget talajának sokszínűségéből ered, hiszen nagyon sokféle kőzet megtalálható errefelé, kezdve a Speyside régió gránit alapzatával, melyben számos ásványi anyag megtalálható, valamint mindig kiemelkedően tiszta és lágy vizet nyerhetnek ezáltal az itteni lepárlók. De akad itt a homoköveken átszivárgó kemény víz is, mely sokkal több ásványi anyagot hordoz magával, ezáltal pedig fontos szerephez jut például a Glenmorangie jellegzetes karakterének kialakításában is. A Skye sziget vulkanikus kőzetéből eredő patakok pedig a Talisker csípős, tőzeges whisky-ének a jellegét színesítik.

Írországban a bazaltrétegeken átszivárgó kemény víz, amelyet például a Bushmills előállításához használnak, adja meg a helyi whisky-k jellegzetes ízét. De itt is akadnak olyan üzemek, melyek vízfelhasználásukhoz olyan patakokból nyerik a vizet, ami inkább homokköves rétegeken halad át, mint például a Jameson, ami a Dungourney folyóból vételez vizet.

Az észak-amerikai Kentucky-ban azonban a valaha arrafelé fodrozódó sekély tenger által maga után hagyott mészköves talaj a meghatározó. Az itteni, magas kalcium tartalmú víz nemcsak a végtermék ízéért felel, de már az erjesztés során kifejti jótékony hatását.

Kemény víz, lágy víz:

Vízkeménységnek, a vízben oldódott ásványi anyagok (kalcium és magnézium) mennyiségét nevezzük, mely befolyással van a víz minőségére és annak lehetséges felhasználási módjaira is, de befolyásolja a víz egészségügyi minőségét is. (Meg a mosógépek élet tartamát is, de ez most nem tartozik a tárgyhoz.)

Áztatás ás forrázás

Az áztatás és a forrázás az első két olyan lépcsőfok a whisky készítésében, amikor a gabona vízzel találkozik, ami jól mutatja, hogy mennyire meghatározó ez a komponens, már a gyártás korai szakaszában is.

A víz kalciumtartalma az erjedési folyamatban is fontos szerepet játszik, hiszen komoly befolyással van az művelet sebességére és az itt megszülető ízre. A lágy vizek siettetik az erjedési folyamatot, növelve a cukortermelés hatékonyságát. A kemény víz a Kentucky bourbon esetében a legmeghatározóbb, mert az itt használt speciális élesztőfajtával együtt, alapvetően befolyásolják az elkészült ital ízvilágát.

Műveleti víz:

A whisky készítés során először az áztatás során adnak vizet a gabonához, legközelebb pedig a malátázott árpa leforrázásakor. Az ezekben a fázisokban használt vizet nevezik műveleti víznek.

Lepárlás és érlelés

Bár a lepárlásban az alkohol jellemzői jutnak elsődleges szerephez, mégis fontos tényező itt is a víz, mert az üstökben egy nagyon összetett kölcsönhatás alakul ki ennek a folyamatnak a során. A folyamatban az alkohol tartalma folyamatosan nő, majd a csúcspontját elérve csökkeni kezd, azaz megváltozik az alkohol-víz aránya, mely itt is befolyásolja a készülő whisky ízét. A lefőtt whisky-knek általában 30-40%-át teszik ki a víz.

A lepárlás cseppfolyósító szakaszában is szerephez jut a víz, hiszen a csőkígyót szintén ez hűti. Itt a víz hőmérséklete az, ami elsődleges fontosságú.

A párlatok alkoholfokát az úgynevezett hígítóvízzel való elegyítéssel állítják be még az érlelés megkezdése előtt az optimális értékre, melyet az egyes lepárlómesterek határoznak meg. Véleményük szerint ha erősebb ital kerül a hordókba az elnyújthatja az érlelési folyamatot. A párlat víztartalma azt is befolyásolja, hogy az érlelés során az ital milyen mennyiségű a hordóból kioldódó íz és illatanyagot tud magába olvasztani.

Palackozás

Az iparágban bevett szabvány szerint palackozáskor ion-, vagy PH semleges (magyarán kb. dessztilált) vizet használnak a kívánt alkoholfok beállítása érdekében. Ez a víz nem befolyásolja az érlelés során kialakult aromákat és ízeket, csupán kiemeli ezeket a karakterjegyeket. Ha nem ilyet használnának, akkor félő lenne, hogy a víz kalciumtartalma idővel kicsapódik az italban és fehéres üledék formájában a palack aljára rakódna.

Befejezésül 

Nos, a mai leckénk itt véget ért. Mint, ahogyan soha, most sem törekedtünk tudományos alaposságra, csak érthetőségre. De azt azért reméljük, hogy mindannyian jól szórakoztatok olvasás közben.

Forrás:
Michael Jackson: Whisky, a scotch és a bourbon világa

Híres whisky-s magyarok…

A mai, kissé rendhagyó, cikkünkben könnyedebb vizekre evezünk. Két olyan híres, (vagy hírhedt) honfitársunkról lesz szó, akik első, második helyen jutnak eszébe mindenkinek, ha a whisky-vel kapcsolatosan kell asszociálni valakire. (Ahelyett, hogy az ivásra asszociálnának. Igen. Szerintem is furák az ilyen emberek.)

(Elöljáróban, amolyan disclaimer-ként megjegyezném, hogy az alábbi cikk sem teljes, sem abszolút hiteles életrajznak nem tekinthető egyik személy esetében sem. Az adatok gyűjtése során, a cikk végén felsorolt forrásokra támaszkodtunk. Továbbá megjegyezném még, hogy a cikk célja a szórakoztatás, ítélkezni, vagy megbántani senkit nem szeretnénk.)

longshadows2.jpgForrás:By Chitrapa at English Wikipedia 

Első alanyunk az a sztár, akinek a kissé rekedtes (whisky-ben pácolt hangja), majdnem olyan gyakran hangzik fel a rádiókban, mint Zámbó (Király) Jimmy „százoktávos” orgánuma. Ha még ennyiből sincs tipped, hogy ki is ez, akkor vagy soha nem hallgatsz rádiót, nézel tv-t, vagy a kétezres években születtél. (Ez, utóbbi esetben viszont mit is keresel itt? Böngészőablakot bezárni és tipli a Disney oldalára! Irgum-burzum!)

Igen, ő Charlie, azaz Horváth Károly.

charlie_koll.jpg

Forrás: Internet

Azt tudtátok, hogy eredetileg balett-táncosnak készült az úriember? (Hagyjuk most a „Jobban jártunk volna… jellegű vicceket.) De a táncos karrier hamar dugába dőlt egy betegségnek köszönhetően, amiről nem tudunk részleteket. (De valójában nem is vagyunk kíváncsiak rá.)

Ezután zenélni kezdett, az első rock együttesét még gimnazistaként alapította, majd 1967-től az Olympia együttes tagja lett. A banda kisebb hírnévre is szert tett, de mindössze három évig élt, majd belső ellentétek miatt feloszlott. (Hja… 20 évesen biztos nehezen dolgozták fel a „szex, drog, rákendroll” életérzést.)

Charlie-ka, vagy most már inkább Charles ezután egy időre lelépett az országból és a fantáziadús Afrika együttessel két és fél évig Afrikában turnézott. (Nem, nem, ő énekli a nagy sikerű (ja persze) „Afrika” című számot, az a KFT.)

’75-től a Generál nevű formációban zenél Tátrai Tiborral, de még az évtized vége előtt feloszlanak és a cikkünk tárgyában szereplő trubadúr ismét átlép a vasfüggönyön. Ekkor azonban már nem dél felé veszi az irányt, inkább Svájcban és Skandináviában kalandozott jó tíz évig. (Meg is értem…)

Miután 1990-ben újra Magyarországra telepedett újfent összeállt Tátrai Tiborral, akivel 10 lemezt adtak ki, de hamar beindult a szólókarrierje is.  Ekkor jelent meg az a dal is, ami feljogosította arra Mr. Charlie-t, hogy blogunk cikkében szerepeljen.

Igen, ez a „Jég dupla whiskyvel”… A dal ’94-ben a szerényen, csak „Charlie” című albumon jelent meg. Illetve még egy rakat válogatásalbumon és a mai napig népszerű. Szerintem ebben az országban nem nagyon van olyan felnőtt, aki ne tudná eldúdolni a refrént, vagy legalább is ne hallotta volna már valahol, valamikor.

A youtub-on a dal rengeteg verzióban elérhető, de mindegyik több tízezres letöltés számmal dicsekedhet, de van olyan, amit több, mint 1.2 millióan töltöttek le. De ha ez nem győzne meg valakit, akkor sokatmondó lehet az a tény is, hogy magát a dalt is rengetegen, rengeteg stílusban feldolgozták, a metal-tól a rap-ig. Ráadásul van közöttük néhány jól sikerült darab is... Másolni pedig csak az arra érdemeseket szokták!

Hogy milyen whisky-ről lenne szó? Nos, erre hiteles forrást nem találtam, de a jégből és a korszakból kiindulva alighanem valamiféle bourbon lehet… (Hm. Talán egyszer megkérdezzük erről…)

Mai következő vendégünk hírneve talán még nagyobb, mint Horváth úré, de alapvetően már jellegű tevékenységével hívta fel magára a figyelmet. De ahogyan a marketing szakemberek mondják: ’ A negatív reklám is reklám!”. Egyébként pedig melyik celeb, sztárocska, vagy éppen sztár mondhatja el magáról, hogy még ötven éves kora előtt könyvet írnak és filmet mutatnak be az életéről? Na ugye…

Igen, gondolom, hogy már mindenki kitalálta, hogy ki is ő…

Ambrus Attila, avagy a Viszkis Rabló!

ambrus_attila_jo.jpgForrás: By Tibor Végh [CC BY 3.0 (http://creativecommons.org/licenses/by/3.0)], via Wikimedia Commons 

Nem, a nevét nem írtam el. Ez tűnik a hivatalos írásmódnak. De nézzük az embert a pohár mögött, azaz honnan jött ez a fiatal srác és miért is lett híres. (Na jó, ez utóbbit mindenki tudja, aki pedig nem, az olvasson tovább!)

Erdélyben Csíkszentléleken született 1967. október 6.-án, az aradi vértanúk napján, bár azt nemigen állíthatnánk, hogy valamelyik tábornok kelt új életre személyében, bár tervezni azt ő is tudott, csak nem hadműveleteket. Az élet nem volt túl kegyes hozzá, hisz a szülei helyett először a nagymamája, majd a nagynénje nevelte. Talán ezek a körülmények is hozzájárultak ahhoz, hogy már fiatalon jobban vonzotta a bűnözői életmód, mint mondjuk a kishivatalnoki életpálya modell. (Ezt speciel megértem, de azért úgy gondolom egy-két „gondolat igazító” talán ráférhetett volna a kis viszkisre akkortájban és akkor egészen más életet élhetett volna.)

A balhék miatt elkezdett elfogyni körülötte az otthoni levegő, ezért ’88-ban semi-legális módon országot váltott és hazánkban folytatta a pályafutását. Itt az UTE jégkorongcsapatának kapusaként talált állást magának, de mivel kevesellte a fizetést hamarosan új karrierbe kezdett a meglévő mellé, azaz elkezdett eleinte postákat, majd bankokat, utazási irodákat és takarékokat kirabolni.

Ezen akciói során mindig körültekintően és profin járt el, mint hokisként is, így nagyon sokáig nem is tudták elkapni a rendvédelmi szervek. Később is csak a bűntársát lefülelve jutottak el hozzá.

A letartóztatása után egyszer sikeresen megszökött, a szökés során klasszikus filmes eszközöket használt, például egy lepedőcsíkokból készített hágcsót, amivel átjutott az első falon, ami a szabadságtól elválasztotta, majd egy telefonzsinórból és cipőfűzőből készített újabb hágcsóval lépett meg fényes nappal, Buda belvárosának legközepén. Nos, ezek után bátran kijelenthetjük, hogy Attilának stílusa az mindenképpen van!

Ezt az is bizonyítja, hogy bár erőszakosnak erőszakos volt, de egyáltalán nem primitív módon. A rablások során annyira tervszerű volt, hogy erre igazán szüksége sem volt. Sőt, a praxisában az is előfordult, hogy virágot vitt annak a dolgozónak, akit aztán kirabolt. Később aztán volt, hogy keményebben lépett fel. Szóval mindennel együtt azért se Robin Hood, sem pedig Rob Roy nem volt ő, a körülötte kialakult rajongással együtt sem.

Manapság keramikusként éli az életét és nemrég meg is nősült. Az általa gyártott kerámiák között természetesen (és újfent stílusosan) megtalálhatóak a whisky dekanterek, kulacsok és poharak is.

Ja igen, és hogy miért is„viszkis”?… Nos, főhősünk az akciói előtt minden alkalommal felhajtott néhány adag skót whisky-t, ezzel új tételt adva az alkohol káros hatásait felsoroló listákhoz. Szóval csak mértékkel fogyasszátok, nehogy egyszer egy malátában úszó este után símaszkban ébredjetek egy szatyor pénz mellett arra, hogy a rendőrség dörömböl az ajtón!

Igen, dal is született róla:

Nos, ennyi volt a szilveszteri különszámunk, remélem jól szórakoztatok az olvasása közben! Nem is maradt más hátra, mint hogy az Magányos Maláta blog csapata nevében:

Boldog, Whisky-ben gazdag Új Évet Kívánjunk Nektek!

 

Jövőre találkozunk!
Sláinthe!

Forrás:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Charlie
https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%A1trai_Tibor#Gener.C3.A1l
http://www.charliemusic.hu/main.php
https://hu.wikipedia.org/wiki/Ambrs_Attila

A whisky készítés titkai: A malátázás

Nos, elismerem, kissé összevissza sorrendben haladunk a whisky készítés titkai sorozatunkkal, de mi már csak ilyen izgága srácok vagyunk. Azért remélem ettől még ugyanolyan élvezetesnek és érdekesnek találjátok majd ezt a cikkünket is.

Figyelem! Most egy, -a szokásostól eltérő- némileg szárazabb anyag következik, biológusok, kémikusok, whisky fanatikusok előnyben!

laphroaig_distillery_islay_geograph_org_uk_550662.jpg

Forrás: Ross 

A malátázás, a whisky gyártásának első lépése. Ekkor alakul át az árpa annak a nemes nedűnek az alapanyagává, amit mindannyian annyira szeretünk. Hogy mennyire fontos ennek a folyamatnak a tökéletes végrehajtása? Hát, ezt talán jól mutatja az a tény, hogy a malátázott árpa előállításának a költsége a gyártás teljes költségének a kétharmadát teszi ki. Szóval itt hibának már csak ezért sincs helye.

Miért is van szükség erre az eljárásra? Legfőképpen azért, mert ennek az eljárásnak a során szabadítják fel az árpa keményítőtartalmát, amiből később cukor, majd pedig cefre lesz.. A folyamat a következő lépésekből áll: áztatás, csíráztatás, szárítás.

Áztatás

Ez úgynevezett „áztatódézsákban” történik, 2-3 adag víz felhasználásával. Az egyes áztatási szakaszok között oxigént fújnak a dézsába ezzel is növelve a magok azon képességét, hogy még több vizet tudjanak magukba szívni. (Bevallom, ezt én sem értem teljesen, de hiszek a szakirodalomnak.)

Érdekes még, hogy ehhez a folyamathoz minden lepárló csak és kizárólag a saját forrásának a vízét hajlandó használni. Ezért alkalmanként felmerül a kérdés, hogy ez, - a néha igen tőzeges- víz mennyiben befolyásolja az elkészült ital ízét, de erre vonatkozó tapasztalatokkal nem igazán rendelkezünk, hiszen, ahogyan az már említettem, minden lepárló a saját forrásvízét használja.

Csíráztatás

A csíráztatás 5-9 napig tart, függően a környezeti hőmérséklettől. A dézsákból kiemelt magvakat szétterítik a „malátázószérűn” és nekilátnak az árpa forgatásának. Itt nagyon fontos a magok hőmérséklete, ezt folyamatosan figyelik az árpában elhelyezett hőmérőkkel, hiszen még a napközbeni hőmérséklet ingadozás is hatással lehet a csíráztatási folyamatra. Ha a hőmérők túl magas hőfokot mutatnak, akkor kezdődik a maláta forgatása, aminek segítségével elvezetődik a felgyülemlett hő és elkerülhető a szemek összetapadását.

Ezt egyrészt egy borona szerű eszközzel végzik, amivel hatékonyan tudják szellőztetni a maláta felső rétegeit, másrészt egy egyszerű lapáttal, amivel az alsóbb rétegekhez tudnak hozzáférni. Ha szükséges a forgatást naponta többször is végre kell hajtani. (Ez egyébként annyira kemény munka tud lenni, hogy némely whisky gyártók külön is megemlékeztek a munkások erőfeszítéseiről!)

A szérűk hagyományosan kőpadlós helyiségek voltak, de napjainkban már inkább a betonpadló a jellemzőbb.

Mi történik itt?

A magban felszabaduló növekedési hormonok beindítják a sejtfalak lebontásában részt vevő enzimek kialakulását és felszabadítását, így hozzájárulnak a keményítő előkerüléséhez, ami a csíra táplálására szolgál.

A diasztázoknak nevezett enzimek közül az alfa-amiláz és az árpában amúgy is jelen lévő béta-amiláz játsszák a legfontosabb szerepet. Ezek alakítják át az eddig felszabadult keményítőket erjedésre alkalmas cukorrá.

Szárítás

Amikor a kialakult csíra eléri a mag hosszának háromnegyedét, a szárítással leállítják a folyamatot. Ha tovább engednék a csírázást, akkor a mag elkezdené felélni a keményítőt, ami negatívan befolyásolná a párlat alkoholtartalmát. Ekkor a gabonát még „zöld malátának” nevezik. (emlékezzük meg itt az Ír whisky gyártásáról) Ezt terítik szét a lyukacsos felületű szárító szérűn, ahol az alatta lévő kemencéből felszálló hő segítségével megszárítják a malátát.

Itt a maláta gabonára emlékeztető keményítős ízei édesebbé válnak, mivel kiválik a magvakban található cukor.

Tőzegelés

A kedvenc füstös italaink is ezen eljárás során nyerik el a kesernyés, gyógyszeres, faszenes ízüket. Ilyenkor egyszerűen annyi történik, hogy a szárítás során tőzegtéglákat használnak a kemence fűtésére, ami által a füstben szálló fenol részecskék megtapadnak a magvakon. Más esetben többnyire egyszerű kokszot használnak.   

Érdekesség:

Doig-kürtő

Charles Chree Doig tervezte meg elsőként azt a pagoda tetős kürtőt a szárító szérű fölé, ami valóban erőteljesebb levegőáramlást tesz lehetővé, ami által a szárítás hatékonysága nő, az erre szánt idő pedig csökkenhet. Az építész 1889-ban készítette el az első ilyen kürtőt a Dailuaine lepárlónak. Az újítás annyira bevált, hogy Doig gyakorlatilag az összes Speyside-i lepárlótól megbízást kapott a tető áttervezésére.

 

Röviden ennyit a malátázás folyamatáról. Mint máskor, most sem törekedtünk tudomány alaposságra, de azért reméljük eléggé informatívak voltak ahhoz, hogy a kíváncsiságotokat kielégítsük. De ha nem, akkor azt reméljük, hogy legalább jól szórakoztatok olvasás közben.

Sláinthe!

 

Forrás:
Michael Jackson: Whisky, a scotch és a bourbon világa

Egy kis whisky történelem...

Bár az érdeklődők sok helyen utána nézhetnek a kedvenc italunk „őstörténetének”, de tematikus blogként mi sem hagyhatjuk ki ezt a témát. Ki tudja, talán még valami újat is tudunk mondani…

castle_on_the_hill_nagy.jpg

By Macieklew

A kezdetek:

A lepárlás tudománya, mint ahogyan az olcsó tornacipő is, Kínából ered. Az időszámításunk előtti 9. században már elkezdtek lepárlási technikákkal parfümöket előállítani. Csak ekkor még nem hamisítási céllal. De szerencsére a kínai vegyészek arra is hamar rájöttek, hogy ezen a módon nem csak illatos „vizeket”, hanem valami érdekesebbet is lehet csinálni, így a történelmi források szerint arra is vannak bizonyítékok, hogy rizsből készítettek tömény italokat is.

Tőlük aztán a kereskedők vitték tovább a Mediterrániumba a az előállított párlatokat éppen úgy, mint az előállítás mikéntjét, hogyanját. Később innen vitték magukkal misszionáriusok Írországba.

Hát igen, akkoriban internet híján maradt a talpas módszer az ismeretek és üzenetek továbbítására. Még mailer-daemon is volt… Csak úgy hívták, hogy útonálló!

Nos, az ír törzsek szerencsére nem vágták le gondolkodás nélkül az összes misszionáriust, így a lepárlás tudománya hamarosan elterjedt a „környéken”. (Megjegyzem ha az íreket kérdezzük, akkor ők azt válaszolják, hogy a szeszfőzés az ő találmányuk, vagy legfeljebb Szent Patrik-é, de ezt ne higgyük el.)

Nos, akárhogyan is, de az biztos, hogy 1170-ben már ismerték a környéken az alkohollepárlás művészetét, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy az első alkoholmérgezésben meghalt híresség esetét 1405-ből ismerjük. A Clonmacnoise-i évkönyv emeli ki, hogy Richard Macgrannal törzsfőnök, olyan sok aqua vitae-t ivott, hogy belehalt. Mondjuk szerintem még mindig jobb így átköltözni a másvilágra, mint kard által, de ez azt hiszem ízlés dolga.

Aqua vitae: Az élet vize latin nyelven. A középkorban így nevezték a gyógyszerészeti céllal előállított, elsősorban alkoholos párlatokat, majd később az összes égetett szeszt. A skót Usige Beatha és az ír Usice Beatha Eireannach gyakorlatilag ennek a latin kifejezés tükörfordítása a helyi gael dialektusra.

1494-ben keletkezett az első Skóciából származó írásos bizonyíték a maláta whisky készítésére. Az ekkor keltezett királyi pénzügyi jegyzék tanulsága szerint egy John Cor nevű szerzetes számára kiutaltak 8 hordó malátát aqua vitae előállítására. Ebből is látszik, hogy az unalom a Skót kolostorokat sem kerülte el, bár itt a barátok sajt készítése helyett whisky-t kezdet főzni… Áldassék a nevük.

A XIV. században már meglehetősen elterjednek a lepárlóüzemek, mind Skóciában, mind pedig Írországban. 1527-ben már könyvben is megjelenik az aqua vitae készítésének módja. (Hieronymus Braunschweig német vegyész könyvének angol nyelvű fordításában.) Sőt 1579-ben az első törvény is megjelenik a lepárlással kapcsolatban. Nos igen, a kormányok már akkoriban sem fértek a bőrükbe.

Az állami kotnyeleskedés, mint az adó kivetése a whisky készítőkre és kereskedőkre, indukálja a több, mint 100 évig tartó „whisky háború” kitörését a Brit szigeteken, de az Egyesült államok sem döntött jól, amikor adót vetett ki a whisky-kre, a felzúdulás itt is zavargásokhoz vezetett. Na ja... A napi betevő whisky-vel, még a kormányzat sem szórakozhat!

A helyzet végérvényesen csak 1823-ban rendeződött, amikor egy skót főnemes, bizonyos Gordon herceg meggyőzi IV. Györgyöt, hogy mindenki jobban jár, ha mérséklik az adókat és hivatalos engedélyhez köti a lepárlók üzemeltetését. Ezek után már csak egy szűk évet kellett várni a Glenlivet lepárló megalakulására, aki az első volt, aki hivatalos engedéllyel űzte a tevékenységet és azon kevesek egyike, aki a mai napig is létezik.

A lepárló üzemek fejlődése innentől szinte töretlen, főleg miután 1830 környékén Aeneas Coffey megalkotja a Patent (vagy Coffey) lepárló berendezést, mellyel lehetővé válik a whisky-k nagyüzemi előállítása.

A technikai fejlődés mellett a szerencse is a whisky lepárlók mellé áll, mivel 1860-ban a francia szőlőültetvényeket pusztítja betegség, aztán a porosz háború veti vissza a brandy és konyak kereskedelmet, így a whisky újabb és újabb piacokon tud elterjedni.

Az 1900-as években igazán már csak az alkoholtilalom tud negatív hatást gyakorolni a lepárlókra. Írországban szinte megsemmisíti az üzemeket az amerikai piac kiesése, de végül ők is megússzák a dolgot.

Napjainkban pedig elmondható, hogy a whisky-k és whiskey-k népszerűsége csak növekszik, a single malt-ok épp meghódítják a világot de a blended-ek népszerűsége is töretlen. Egyre-másra jelennek meg az új párlatok, az üzemeknek pedig az új termékek mellett arra is van idejük, hogy a rég elfelejtett lepárlókban készült whisky-ket megpróbálják rekonstruálni.

Hazánkban 2014-ben debütált az első magyar whisky a Békési Single Barrel, de hamarosan megismerkedhetünk egy újabb hazai whisky-vel is az Agárdi Pálinkafőzde jóvoltából.

További érdekességek:

Whisky receptre

A szesztilalom idején, az Egyesült Államokban egy single malt whisky-hez legálisan hozzá lehetett jutni, ugyanis orvosi rendelvényre vásárolható volt Laphroaig. Az erősen füstös, jódos illata miatt kvázi gyógyszernek tekintették. Azt hiszem, ezt most is bevezethetnénk… a TB támogatott whisky gondolata nem hangzik olyan rosszul.

A whisky, mint pénz

A II. világháborúban az Egyesült Királyság nem csak pénzzel, hanem whiskyvel is fizetett az amerikai hadianyagokért. Én speciel nagyon kíváncsi lennék, hogy egy palack whisky mennyi lőszert ért…

 

Nos, röviden és kivonatosan ennyi lenne a whisky történelme. Teljességre most sem törekedtünk, lévén, hogy ez nem egy történelmi blog, de ettől függetlenül szívesen vesszük bárki hozzáfűzni valóját/kiegészítését akár itt a blogon, akár a Facebook kommentek között.

Sláinthe!

Források:
http://hvg.hu/shake/20100404_whisky_tortenet_gyogyhatas
https://hu.wikipedia.org/wiki/Whisky
https://en.wikipedia.org/wiki/Whisky