Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Magányos Maláta


2015.okt.10.
Írta: D_Tamás komment

Whisky-vel kapcsolatos fogalmak/kifejezések

glenfiddich_distillery_dufftown.jpg

Glenfiddich Distillery, Dufftown
Colin Smith képén

Ezt a cikket az elsők között terveztem megírni, hiszen valójában oda való lenne, de valahogy mindig akad valami jobb téma, egy új whisky, helyszín, vagy valami más. Így most sokadiknak jelenik be, de ettől függetlenül úgy gondolom hasznos lehet mindannyiunk számára.

Mint minden szakmának/baráti körnek/hobbynak/stb… A whisky világának is megvannak azok a szakkifejezései, amiket leginkább csak azok értenek, akik vagy hivatásszerűen, vagy legalább is magas fokú elkötelezettséggel (hogynemondjam: fanatizmussal) foglalkoznak az adott dologgal.

Azonban úgy gondolom, hogy nekünk, amatőröknek sem árt tisztában lennünk néhány olyan fogalommal, amit a whisky-k világában használnak, már csak azért sem, mert ezek ismeretében jobb döntéseket hozhatunk mind a bárpultnál állva, mind pedig a boltok polcai előtt. Bár azt is elismerem, hogy a vakon választásnak is megvannak az előnyei.

Szóval a fentebb említett okok azok, ami miatt ez a cikk megszületett (a folytatásai pedig meg fognak születni), hiszen a blogunk célja nem csak az italok bemutatása, kritizálása, hanem a whisky kultúra megismertetése a mélyen tisztelt olvasóval. Ez pedig csak úgy tudjuk megtenni, ha egy nyelvet beszélünk!

Annyit azért még szeretnék előrebocsátani, hogy egyik fogalom kapcsán sem törekszünk tudományos igényességre, ez végül is se nem vegyészeti, se nem élelmiszertechnológiai blog. Röviden, tömören és remélhetőleg közérthetően szeretnénk felfrissíteni, vagy éppen elmélyíteni a ezzel kapcsolatos ismereteket.

Lássunk is neki:

Single malt: Olyan maláta whisky, melyben csak egyetlen lepárló whisky-ei találhatóak. Ellentétben például a blended whisky-vel.

Blended whisky: Általában maláta és más gabonawhisky-k keveréke. A végleges keverék több lepárlóüzem termékeit tartalmazza.

Vatted malt (Pure malt): Elsősorban a skóciai whisky készítésben használt fogalom. Olyan keverék whisky, amely bár több lepárlóból származó italból kevertek, de nem tartalmaz mást, mint maláta whisky-t. 2004 óta, a Scotch Whisky Associaton döntése alapján a Blended malt kifejezést használják helyette. Tipikus képviselője a Johnnie Walker Green Label

Tőzeg: A tőzeg erősen nedves, víz által borított és levegőtől elzárt (anaerob) körülmények között, elhalt növények törmelékéből képződik biológiai, kémiai és fizikai folyamatok révén. Konyhanyelven a tőzeg a lápokban elhalt növények maradéka. Ha megszárítják egészen jó tüzelőanyag. És itt el is érkeztünk a whisky készítésekor hasznos tulajdonságához. Szóval ennek a füstjével szárítják a whisky alapanyagául szolgáló malátát. A tőzeg füstjéből szabadulnak fel azok az aromák (fenolok), ami a füstösséget adja az italhoz.

PPM: Parts per million. A whisky-ben a fenoltartalom koncentrációjának mértékegysége. Magyarán ez mondja meg, hogy egy whisky mennyire lesz tőzeges, füstös, kesernyés, gyógyszeres illatú, ízű.
A PPM érték a jelentéktelen 1-2-től a kissé brutálisnak tűnő 258-ig is terjedhet, de talán lesz még erősebb is. (Octomore 6.3) Azt hiszem, erre mondják az uszodában: Mély víz, csak úszóknak!

Chill filtered/Non chill filtered: Hűtve szűrés, azaz az a folyamat, mely során a whisky-t 0° közelébe hűtik és egy finom szűrőn átszűrik. Ezzel az eljárással távolítják el az italból a desztillálás és az érlelés során belekerült alkotórészeket. Illetve ez az eljárás akadályozza meg, hogy a whisky jég hozzáadása után elhomályosodjon. Az eljárás sajnos az ízanyagok egy részét is eltávolítja ezért is készülnek Non chill filtered, azaz hűtve szűrés nélküli whisky-k is.

Malátázás: Ez az a folyamat, mely során az árpát vízbe merítik és hagyják kicsírázni. Ez alatt alakul át a gabona keményítőtartalma cukorrá. A megfelelő csírázottság elérése után a malátát füst segítségével szárítják.

Angyalok jussa: Így nevezik azt a kb. 2%-nyi whisky-t, ami az érlelési folyamat során a hordókból elpárolog. A párolgás mennyisége azonban erősen függ az érlelőhelyiségek földrajzi elhelyezkedésétől is, mint ahogyan arra a Kavalan-ról szóló cikkben is beszéltünk.

Uisge Beatha: Az élet víze. Azaz a whisky, csak éppen gaelic-ül. Azaz keltául. Ebből, mármint az usige kifejezésből eredeztetik a whisky szót. Hát, nem keveset változott az idők folyamán.

Wood finished: Így hívják a különféle hordókban tárolt (érlelt) whisky-ket. Azaz azokat, amelyeket az érlelési folyamat során az alap bourbon-ös hordóból áttöltik valamilyen más hordóba. Ezek a más hordók szintén használtak jellemzően olyanok, melyekben előzőleg különleges borokat tároltak, mint például Tokaji Aszú-t. Lásd pl.: Ben Nevis Tokaji Cask

Kezdetnek ennyi talán elég is lesz. Remélem mindannyian találtatok valami hasznosat ebben a kis szószedetben. Folytatás hamarosan.

Sláinthe!

 

Források:
http://whiskyscience.blogspot.hu/2011/02/peat.html
http://www.whiskyforeveryone.com/whisky_basics/influence_of_peat.html
http://www.hetwhiskyforum.nl/viewtopic.php?t=2611
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kevert_mal%C3%A1tawhisky

Whisky készítő országok: Írország

old_jameson_distillery_still_room.jpg

Forrás: By IProspectIE (Own work)

Bár ezzel biztosan nem lopom be magam az ír emberek és rajongóik szívébe, de számomra Írország egy kicsit mindig, amolyan kistestvérnek tűnt Nagy Britannia mellett. Nem, nem Észak-Írországra gondolok, hanem úgy általában az egész szigetre. Pedig valójában az itt élő kelta törzsek voltak azok, akik miután meghódították a mai Skócia területét, valamint Wales-t és Cornwall-t, az őseivé váltak a mai Skótoknak. Később pedig, ők is éppen úgy lázadoztak az angol uralom ellen, mint skót és walesi testvéreik. Csak talán egy kicsivel több sikerrel tekintve, hogy Írország 1949 óta teljesen független állam. (Itt és most elegánsan tekintsünk el attól a hat megyétől ott északon.)

Amúgy a történészek szerint a sziget a jégkorszak vége óta lakott. A mai írek őseinek tekinthető kelták pedig a vaskorban vetették meg a lábukat a szigeten. Megérkezésük után hamarosan több, mint 100 kisebb királyságra töredezett a Zöld sziget. Később a vikingek is tettek egy-két tisztelgő látogatást errefelé, az ő erődjük köré épült ki több ma is létező város, például a mai főváros, Dublin is. A vikingek kipaterolása után (Brian Boru, 1014), kalandoztak még itt a normannok, de megtámadta a szigetet a skót Edward Bruce is, aki a helyiekkel szövetkezve próbálta meg legyőzni az angolokat. 1542-től pedig Írország VIII. Henrik uralma alá került, azaz innentől az 1949-ig a Brit Birodalom részévé vált.

Az Ír whiskey-k története a 16. században kezdődik, ekkortól találhatóak bizonyítékok az árpából készült whiskey megjelenésére a szigeten. A jelek szerint hamar népszerűvé vált az ital, mert a 18. század végén már körülbelül 2000 főzde működik Írországban.

Az elkészült párlatot nagy mennyiségben exportálták, a legnagyobb felvevőpiac az Egyesült Államok volt, de ennek sajnos véget vetett egy elhamarkodott, értelmetlen társadalmi kísérlet, amit ma úgy ismerünk, hogy Szesztilalom.

A legnagyobb felvevőpiac összeomlása után sorban érték az újabb csapások az ír lepárlókat, a brit embargó, a világválság és a második világháború által okozott negatív hatásokat már nem tudták kiheverni és a többségük bezárt. Napjainkban már lényegesen kevesebb whiskey műhelyt találunk a szigeten, de ezek termékei talán ismertebbek, mint valaha.

A röpke és meglehetősen vázlatos történelemóra után lássuk a lényeget, azaz, hogy mitől ír az ír whisky?

Ahogyan azt már a Tullamore Dew-t bemutató írásunkban is fejtegettük, Ír whiskey-nek tekinthető az a whisky, amit Írországban készül és legalább három évig fahordóban érlelték.

Persze az érlelés többnyire tovább tart ennél. Fontos jellemzője még az ír whiskey-knek a háromszori lepárlás, ami miatt az elkészült ital selymesebb, lágyabb ízvilágú lesz skót társainál. Ezt a jellegzetes ízvilágot erősíti az is, hogy az árpamaláta mellett néha nem malátázott árpát is kevernek az alapanyagok közé az ital készítésekor.

Ritka kivételektől eltekintve a maláta szárítása során nem használnak tőzegfüstöt, így füstös ír whiskey-vel nem igazán találkozhatunk. (Bár ez alól akadnak kivételek, egy ilyenről hamarosan szó is lesz itt a blogon.)

A lepárlás során hagyományosan kisüsti lepárlást alkalmaznak, csak a blended whiskey-k egyik összetevőjeként gyártott gabonawhiskey-k esetén alkalmaznak lepárlótornyokat. A kisüsti lepárlás gyakorlatilag megegyezik azzal a lepárlási módszerrel, amit hazánkban is használnak a házi pálinka előállítására az utóbbi években.(Már persze azokban a háztartásokban, akik kidobták az előtte hosszú éveken át jó szolgálatot teljesítő pimpelt kuktát. Szóval, ha többet akarsz tudni erről a lepárlási módszeréről, akkor kérdezd a nagyfatert!)

Az ír whiskey-k főbb típusai:

Single malt:

Ahogyan az összes többi single malt esetében, úgy itt is csak egy lepárló termékei kerülhetnek a végleges italba.
Itthon ismertebb képviselői: Bushmills Ten Year Old, Tyrconell, Connemara

Pure (Single) Pot still:

A hagyományos ír árpawhisky.
Itthon ismertebb képviselői: Őszintén szólva, nem igazán vannak. Talán a Jameson Gold Reserve említhető.

Blended:

Ezek Európában egyszerűen Irish whiskey néven kerülnek forgalomba, csak az Egyesült Államokban tüntetik fel a blended mivoltukat a címkén.
Itthon ismertebb képviselői: Bushmills 1608, Jameson, Kilbeggan, Tullamore Dew

Single Grain:

Gabonawhiskey-k, azaz olyan keverékek, amik a maláta mellett, vagy helyett más gabonákat is tartalmaznak.
Itthon ismertebb képviselői: Greenore 8 Year Old

Egyéb érdekességek az ír whiskey-vel kapcsolatban:

A whiskey ír nyelven a következőképpen hangzik: Uisce Beatha Eireannach
Bár nekem tetszik ez a megnevezés ezért érthető, hogy az üvegekre miért az angol Irish whiskey felirat kerül.

Egyébként az 1970-es évek óta az ír whiksy-ket egységesen whiskey-nek kell írni. Ennek a szabálynak az eredete némileg homályos, van, akik szerint a Skót lepárlóktól akartak különbözni ezzel az intézkedéssel, de vannak olyan vélemények is, amik szerint az illegális lepárlóktól szerettem volna elhatárolódni a főzdék.

Nos, röviden ennyi. Természetesen rengeteget lehetne még írni az ír whisky-ről, de –remélem -, ennyi is elég, hogy egy kicsit jobban megismerjük ezt az országot és az itt készített párlatot.

Források:

https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%8Drorsz%C3%A1g_t%C3%B6rt%C3%A9nelme
https://en.wikipedia.org/wiki/Irish_whiskey

Jéggel, vagy jég nélkül?

iceberg_in_north_star_bay_greenland.jpg

By Jeremy Harbeck (NASA), via Wikimedia Commons

Sokszor, sok helyen felmerült ez a kérdés a whisky kapcsán. Bár az utóbbi években jelentős javulás érzékelhető a vendéglátás területén, de még mindig jobb, ha már a rendelés pillanatában tisztázod azt, hogy jéggel, vagy jég nélkül kéred az italodat.

Természetesen nem csak a pincérek, pultosok körében, hanem az emberek között is él még az a tévhit, hogy whisky-t jéggel kell inni. A múltban előfordult velem, hogy míg egy magas színvonalúnak tekintett helyen egy marék jéggel kaptam a megrendelt jó minőségű ír whisky-t, amit természetesen nem kértem bele, addig egy kiskocsmában hosszasan vitatkoztam a pincérrel, hogy kaphatok e jeget egy alacsonyabb kategóriájú ír whisky-be, ha direkt kérnék bele kivételesen.

Nem tudnám megmondani honnan ered „whisky-t csak jéggel” gondolat, de biztos vagyok benne, hogy kialakulásában nagy szerepe volt a kilencvenes éves sikersorozatának, a Dallasnak, vagy éppen a régi krimiknek, ahol a főhős így itta a napi nyolc-tíz whisky-jét.

Ami az érdekes ebben az az, hogy valójában ezzel nem is mutattak feltétlenül rossz példát, hiszen ezekben a művekben többnyire bourbon whisky-t isznak, amihez valóban nem rossz gondolat némi jeget keverni. Az már más kérdés, hogy ezt az alapelvet sokan minden más whisky-re is kiterjesztik, ez pedig már nem mindig állja meg a helyét.

Tehát kimondhatjuk, hogy ez egy igen megosztó kérdés hazánkban, amiről hosszasan tudnak vitatkozni a fogyasztók, a rajongók, de bizonyos esetekben a szakértők is.

Miért is lényeges ez?

Azzal - remélem -, nem mondok senkinek újdonságot, hogy a pohárba csilingelő jégkocka több módon is megváltoztatja az italok karakterét, hiszen a hűtés már eleve más aromákat erősíthet fel, de az olvadással az ital fel is vizeződik kissé, ami tovább módosíthatja az ízét.

Egy barátom által szervezett whisky kóstoltatáson részt vettem egy, ezzel kapcsolatos kísérletben, amit bárki otthon is kipróbálhat, egyrészt mert jól szemlélteti a jég hatásait, másrészt pedig azért, mert három pohár whisky-t is megihatunk közben és mindezért a tudományt "okokhatjuk".

Szóval végy egy blended skót whisky-t (vagy bármilyen mást, de kérlek NE single malt-ot), tölts ugyanannyit belőle három, lehetőleg egyforma, pohárba. Az elsőt kóstold úgy, ahogy van tisztán, szobahőmérsékleten, a másodikat jéggel hűtve, a harmadikat pedig egy kevés sima vízzel hígítva. Higgyétek el, markáns különbségeket fogtok érezni, hiába ugyanazt az italt ízlelgetitek. Ha valakivel „vakon” végeztetitek el a tesztet, akkor jó eséllyel három különböző whiskyre fog tippelni.

Vagyis, ha egy whisky kapcsán azt az ízt, azokat az aromákat akarjuk érezni, amit a keverőmesterek megálmodtak, akkor mindenképpen érdemes figyelembe venni az adott italhoz kapcsolódó ajánlásokat a hígításával kapcsolatosan.

Az alábbiakban a személyes javaslatomat olvashatjátok a jég használatával kapcsolatban, ez többnyire megegyezik az általános szabályokkal, de lehetnek eltérések.

  • Single malt whisky-k: Tisztán, szobahőmérsékleten fogyasztandóak.
  • Blended whisky-k:
    • Skót: Tisztán, szobahőmérsékleten, de ha muszáj, akkor egy kevés vízzel hígítható.
    • Ír: : Tisztán, szobahőmérsékleten.
    • USA:
      • Rye: Inkább tisztán, szobahőmérsékleten.
      • Bourbon: Jéggel, vízzel, esetleg szódával hígítható.
    • Kanada: Inkább tisztán, szobahőmérsékleten.
    • Japán: Tisztán, szobahőmérsékleten.

 Szobahőmérséklet alatt 20°C környéke értendő.

Mit tehetünk, ha egy forró, nyári napon otthon, vagy épp a kedvenc bárunkban a „szobahőmérséklet” inkább 30°C és mi mégis whisky-znénk?

Nos, ez esetben is inkább a pohár hűtését javasolnám akkor, ha olyan whisky-t iszunk, ami jég nélkül javasolt.

Összefoglalva, véleményem szerint érdemes betartani az alapvető ajánlásokat a whisky hígításával kapcsolatban, hiszen tényleg így élvezhetjük ki leginkább azokat az ízeket és aromákat, amiért szeretjük ezt az italt.

De szeretném azt is leszögezni, hogy a fentiek nem „ökölszabályok”, mindössze csak ajánlások, így mindenki igya úgy a whisky-ét, ahogyan szeretné.

süti beállítások módosítása