Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Magányos Maláta


2017.feb.08.
Írta: D_Tamás komment

Helyajánló: Krak’n Town

Nos, nem igazán szoktam nyomon követni az újabb és újabb bárok, kocsmák és egyéb vendéglátóhelyek budapesti megnyitását, a címben szereplő hely, a Krak’n Town mégis kivétel volt. Eme kivétel voltát pedig az igazán hatékony reklámkampány mellett az egyediségének köszönheti, továbbá annak, hogy a steampunk az egyik olyan művészeti irányzat, amit igazán kedvelek, így nem is volt kérdés, hogy előbb-utóbb „kénytelen” leszek ellátogatni ide. Ezt még akkor is megtettem volna, ha egyetlen korty whisky-t sem tartanak, de szerencsére nem ez a helyzet, sőt…

krakn-001.jpg

Forrás: Krak'n Town

Elöljáróban szánnék néhány szót magának a steampunknak, hátha akad olyan kedves olvasónk, aki nem igazán érti, hogy mi ez, és hogy miért is jó? Nos, képzeld el a viktoriánus Londont, vegyítsd a gőzgépek zajával, füstjével és képzeld el, hogy mindez a mai napig tart, hogy mindenütt gőzhajtányok zakatolnak, kanyarognak az rézcsövek, kattognak a fogaskerekek… Van valamiféle varázsa, nemde?

A Krak’n Town pedig ezt a légkört igyekszik megvalósítani a nagykörút egy eldugott sarkán. Hogy milyen sikerrel, azt elolvashatjátok az alábbiakban.

Helyszín és hangulat:

A Krak’n Town nem az ipari vendéglátóhelyek prototípusa az egyszer biztos. Bár nem kicsi, de a sötét tónusú falburkolatok és a tompított világítás kifejezetten bensőséges hangulatot teremt az asztaloknál, akár lent, akár pedig a galérián foglalsz helyet. A falakat a helyhez illő képek és tárgyak borítják a plafont is beleértve. Összességében minden elemében megfelel az elvárásoknak. A mosdó pedig egyenesen zseniális, mintha egy korabeli tengeralattjáróba lépnénk be a dolgunkat elvégezni.

Tudomásom szerint van egy alagsori helyiség is, bevallom, ott nem jártam, de csodálkoznék, ha kevésbé lenne tökéletes az illúzió.

Ételek & italok:

Mivel alapvetően egy sörözőről beszélünk így a központi helyet természetesen ezek foglalják el. Egytől-egyig kisszériás üzemek termékeiről beszélhetünk és viszonylag gyakran változik is a kínálat, nehogy a kedves közönség ráunjon az italokra. Ezek mellett tisztességes választékot találunk az égetett szeszek világából is, még ha nem is komoly különlegességeket, de mindenképpen minőségibb kínálatot, mint az a konkurenciánál megszokhattuk.

Whisky-k terén 14 tételes listából válogathatunk, hol ugyanúgy megtalálható a Jack Daniel’s termékcsalád, mint a Bushmills lepárló remekei. Természetesen single maltok is szerepelnek az „étlapon", mint az Aberlour 10 éves kiadása, vagy éppen a Jura alaptétele, de van itt Laphoraig is. Aktuálisan a legkorosabb tétel a Scapa 16 éves kiadása.

Könnyen tetten érhető a tulajdonosok azon törekvése, hogy minden nagyobb whisky készítő nemzet termékeiből megtalálható legyen egy-egy palack a polcaikon, így minden vendég megkaphassa a kedvenc italát. Én pedig nagyra értékelem ezt a hozzáállást!

Az ételek terén sincs miért szégyenkeznie a helynek. A konyha angol-skót vonalon mozog, így a steak-ektől, a pie-okig mindent megkaphatunk a helyen. Olyan remek Sheperd’s pie-t pedig rég nem ettem Budapesten, mint, amit a Krak’n Townban kaptam.

Árak:

Ha valaki is abba a reménybe ringatta magát, hogy manapság ebben a városban egy olyan hely olcsó lehet, ahol ennyit költöttek a megjelenésre és ilyen minőségű italokat szolgálnak fel az csalódni fog. A Krak’n Town nem olcsó, de szerencsénkre nem is kiugróan drága. Az árképzés megfelel az összes többi belvárosi hely árainak, de itt, - szerintem-, többet kapunk ugyanazért a pénzért, mint máshol.

Amit itt tanultam:

Gőzölt pohár – Amikor elsőre rákérdeztek, hogy hozhatják-e ilyen pohárban a megrendelt whisky-met nem igazán értettem, hogy miért lesz ez jó nekem, de az „egyszermindentkilehetpróbálni” alapelve mentén rábólintottam. Az eredmény több volt, mint meglepő. A langyos pohár kifejezetten kikerekítette az ital aromáit, előtérbe hozta az édesebb, gyümölcsösebb illatokat és egészen új dimenzióit mutatta meg a malt-oknak. Próbáljátok ki bátran, akár otthon is, érdemes!

Szekrény illatú whisky – Bevallom ezt a jelzőt még nem hallottam a Laphroaig illatának leírására, de az asztaltársaságunkban lévő hölgy így jellemezte az italt. Mondjuk egyet nem értek Vele, de mindenképpen meg akartam örökíteni ezt a gondolatát. Ti hogy látjátok? Szekrény illatú ez a malt?

Összegzés:

Ha még nem voltál, menj el. Ennél nem is kell több ide.

Krak’n Town, steampunk saloon
Budapest, József körút 31/A
http://www.krakn.hu/

 

Disclaimer: A helyre meghívás nélkül érkeztünk és fizettünk a fogyasztásunkért.

Laphroaig Select

Laphroaig Select, islay single malt scotch whisky

laph_1.jpg

Forrás: Magányos Maláta

Idén 200 éves a kedvenc Islay-i lepárlóm a Laphroaig, ami erre a szép kerek évfordulóra jelentette meg ezt a single malt kiadást. Akik olvasták a cikkeimet, azok tudhatják, hogy a gyengéim a tőzeges whisky-k, így amikor észrevettem ezt a gyönyörűséget az egyik áruház polcán, akkor nem is volt kérdés, hogy akarom. Ráadásul jubileumi kiadás ide, vagy oda az ára is bőven belül maradt azon a árkategórián, amit még „remek fogásként” tudok jellemezni.

Hazahozatal után nem sokat pihenhetett a polcomon egyszerűen nem tudtam megállni, hogy ne ismerjem meg közelebbről, hiszen a 10 éves kiadással nagyon régi és közeli barátok vagyunk, így kíváncsi voltam mit tud a kisöccse. Nos, nem csalódtam, de ezt szerintem nem is kell mondanom…

A lepárló:

Islay az egyik legnépesebb szigete Skóciának a maga 4000 főjével, amihez úgy gyanítom, hogy sok köze van annak a ténynek, hogy nem kevesebb mint 7 whisky lepárló található a szigeten. Hát igen, én is szívesen odaköltöznék, még a klíma sem tudna zavarni ilyen italbőség mellett.

A lepárlót 1815-ben alapította egy testvérpár Donald és Alexander Johnston, akik szarvasmarha tenyésztéssel akarták elütni az idejüket, de mivel túl sok takarmány árpa maradt rajtuk elgondolkodtak, hogy mit kezdjenek vele. A válasz valójában egyszerű volt:

„Well, ferment beer if you are English – but for an Islay Scotsman there is only one thing – distil whisky!”

(A németesek kedvéért: Nos, készíts sört, ha Angol vagy, de ha te egy Islay szigeti skót vagy, akkor csak egy dolgot tehetsz, készíts whisky-t!)

Nos a Johnston fivérek ízig-vérig skótnak tartották magukat, így megszületett a Laphroaig single malt whisky! Ráadásul a malt hamarosan annyira népszerű lett, hogy jövedelmezőbbé vált a marhatenyésztésnél.Na, mit csinál ekkor egy igazi skót? Eltaláltad… Steaket…

A whisky:

Nos, a Select igazi különlegesség, mely az előállítása során is emléket állít az elmúlt két évszázadnak. A keveréket többféle hordós érlelésű whiskyből állítják elő, melyek között megtalálhatóak Oroloso sherry-s, Pedro Ximenez, az első töltésű bourbonos hordók éppen úgy, mint az amerikai, még nem használt tölgyfa hordók is. Összesen 6 féle új íz kombinációja az ital.

Megjelenés:

Ebből a szempontból a doboz és az palack is illeszkedik a Laphroaig esetében már jól megszokott látványvilágba. letisztult fehér alapszínű a doboz és a címkék is, különbséget csak a feliratok sötétzöld színében és a csomagolás közepén végigfutó zöld sávban találunk, amiben a Select feliraton kívül, egy klasszikus kelta csomó és némi alapinformáció található.

Szín:

Világos, rezes, mint minden Islay whisky, talán egy-két árnyalatnyival sötétebb, mint a 10 éves alapkiadás, de erre nem mernék megesküdni. Mindenesetre szép, whisky színű.

Illat:

Egészen zseniális. Én, bevallom, a jól megszokott gyógyszeres, füstös, kesernyés illatot vártam, de valami egészen mást kaptam. A Select esetében a füstös, tőzeges illatok inkább csak keretezik az édeskés, gyümölcsös illatokat, ami elsőre a kissé fanyar szőlőére emlékeztetett, de hamarosan megjelent egy édeskés, fűszeres citromosság is, amiről én a répatorta citromos cukormázára asszociáltam. Erre egyéként rásegített az enyhe fahéjas illat is. Összegezve talán olyan, mint az a karácsonyi gyümölcskenyér, amit a kandalló előtt ülve eszegetünk, miáltal keveredik az édes, gyümölcsös aroma, a fafüst illatával.

Íz:

Itt sem a megszokott nyers, földes ízek a dominánsak, bár a füstös, őszi avarra emlékeztető aromák már megjelennek, de csak kiegészítik az édeskés ízeket. Az első kóstolástól számítva, néhány héttel később újrakóstolva, már erősebbek a füstösebb, kesernyés, jódos ízek is, de az édesség még mindig elő-elő tűnik. Kicsit olyan az íze, mintha beleharapnánk az ősszel a völgyek fölött megülő, kályhafüstbe.

Utó:

Ez már hagyományosabb. Közepesen hosszú, de enyhe. Itt már előlép az alkoholos csípősség is. A kormos íz is kezd túlsúlyba kerülni, de még felsejlenek az árpacukorra hajazó ízek is a szájban.

Összegezve:

Nos, a készítők nem vicceltek, amikor a tökéletesen kiegyensúlyozott whisky-t emlegették a címkéken, valóban ilyen. Egyszerre kapjuk a klasszikus Islay és Laphroaig jegyeket, kiegészítve, megszelídítve némi gyengéd édességgel. Bátran ajánlom azoknak is ezt a malt-ot, aki nem igazán szeretik a füstös ízeket, vagy éppen még nem ismerik azokat. Ez egy igazán kellemes első ital lehet a whisky-k ezen szegmenséből.

A haladó whisky rajongóknak pedig ajánlom a Laphroaig 10 éves kiadásáról szóló cikkünket!

Adatok:
Név: Laphroaig Select
Érlelési idő:
Régió: Islay

Források:
https://www.masterofmalt.com/whiskies/laphroaig-/laphroaig-select-whisky/
http://www.laphroaig.com/whiskies/select.aspx
https://hu.wikipedia.org/wiki/Islay

Laphroaig, füst, füst, füst…

Laphroaig, Islay Single Malt, 10 éves

laphroaig_10yo.JPG

Forrás: By Blueye

Az egyik első és mindmáig meghatározó, whisky-s élményem ehhez az italhoz kötődik, had kezdjem rögtön ezzel ezt a bejegyzést.

Szóval valahol Skóciában a kétezres évek első felében gyanútlanul levettem egy kis, alig két decis üveg Laphroaig-ot az polcról a megszokott hipermarketben. Addigra már kipróbáltam néhány single malt-ot, szóval úgy gondoltam van fogalmam ezekről az italokról, de arra, ami az üveg kinyitása után ért, nem voltam felkészülve.

Képzeljetek el egy kb. 40-50 négyzetméteres L alakú, a konyhával egybenyitott nappalit. Na, ennek álltam az egyik végében, amikor a másik végén kinyitotta a cimborám azt az aprócska kis üveget. A következő percben pedig mindent elárasztott egy olyan markáns, összetéveszthetetlen illat, amit soha életemben nem éreztem azelőtt és hirtelen megnevezni sem tudtam volna. Kellett egy kis idő, mire sikerült definiálnom magamban, de végül sikerült. A Laphroaig-nak olyan az illata, mintha beleharapnál egy ázott, égett fadarabba. A mai napig odavagyok ezért az illatért.

Nos igen, az Islay whisky-k már csak ilyenek, a füstös, gyógyszeres, tőzeges aromák szinte kivétel nélkül mindegyikre jellemzőek. Azóta, természetesen, arra is rájöttem, hogy a Laphroaig messze nem a legfüstösebb whisky a világon, de hát, akkoriban még kezdő rajongója voltam ezeknek az italoknak, ezért nem is csoda, hogy sem a Kilchoman, sem az Ardbeg nem került még a figyelmem középpontjába. (és akkor az Bruichladdich lepárló Octomore-át még nem is említettem)

Viszont ez a masszívan füstös illattal szemben tisztességtelen lenne nem kiemelni azt a fontos tényt, hogy bár egy nagyon markáns illatról beszélhetünk, de ettől még ez az illat nem lesz kellemetlen! Sőt, a magam részéről elmondhatom, hogy kifejezetten megszerettem, pedig higgyétek el, én sem brikettet szoktam ropogtatni szabadidőmben.

Arra pedig, hogy a whisky-k illatai, ízei mennyire más képzetet váltanak ki belőlünk nem is kell jobb példa néhány közeli barátomnál, akik szerint az általam fentebb leírt whisky-ben egyszerűen benne van a kolbász. Ők legalább is a füstölt sonka, kolbász aromáját érzik ezeken az italokon. Nos, ahány ház, annyi füstölő, mondaná erre a művelt skót!

Az ital színe világos aranysárgaként írható le, ez egyébként sok hasonlóan füstös whisky-re igaz az Islay szigetén készültek közül.

Az íze az illatához hasonló, kesernyés, kormos, enyhén gyógyszeres ízeket érezhetünk kortyolás közben, mely bár nem bántó, de sokakban felidézheti gyermekkora kellemetlen kalandjait a kötelező orvosságokkal szemben. A fentiek mellett enyhén olajos mellékízeket is kiérezhetünk.

Az ital lecsengése hosszú, sokáig a szánkban érezzük a füstös, kesernyés ízeket.

Összefoglalva a Laphroaig egy érdekes, izgalmas single malt, ami jól megtestesíti az Islay régió whisky-einek jellegzetességeit. A kipróbálását mindenkinek ajánlom, bár azt nem garantálom, hogy mindenkinek ízleni is fog.

Budapesten ráadásul egészen váratlan helyeken is tartják, így a kipróbáláshoz nem feltétlenül szükséges egy teljes üveget megvenni. Akinek ízlik, az úgy sem tudja majd megállni.

Ja, és ha egy ismerősötök azt mondja, hogy kóstolt valami füstös, kesernyés, kimondhatatlan nevű whisky-t, akkor nyugodtan világosítsátok fel arról, hogy az a Laphroaig volt.

Adatok:

Név: Laphroaig
Érlelési idő: 10 év
Régió: Islay