Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Magányos Maláta


2016.máj.01.
Írta: D_Tamás komment

Egy este whisky gőzben…

Tegnap este, - hosszú idő után-, újra a nyakunkba vettük Budapest belvárosát, hogy megvizsgáljunk néhány régi és új bárt whisky felhozatal szempontjából. Nézelődtünk, kóstolgattunk a benyomásainkat és tapasztalatainkat pedig szorgosan lejegyzeteltünk (vagy éppen megjegyeztük), hogy Nektek, - kedves olvasók-, már ne kelljen kitennetek magatokat a belvárosi dzsungelben sompolygó rossz whisky-k támadásainak, hanem az általunk kitaposott ösvényeken haladhassatok a single malt mennyország felé...

bar.jpg

Forrás: By Infrogmation

Az estét, néhány apró és említésre sem méltó kitérő után a Publin-ban indítottuk, ahol kiváló ír párlatokkal kezdtük meg az „éjszaka végrehajtását”.

Bushmills single malt 10 éves

A Bushmills Original kiadásával régi jó barátságot ápolok, de a single malt-al eddig elkerültük egymást. Valahogy mindig volt jobb választás, ha malt-ra vágytam. Most azonban ideális ötletnek tűnt az első ital pozíciójának elnyerésére.

Illat: Őszintén szólva az első, ami az illata kapcsán az eszembe jutott, a tinta volt. Van egyfajta sűrű, fanyar, egészen egyedi illata, amiről mindig a régi tinta jut eszembe. Ennek a malt-nak pedig ilyen illata van. Persze némi levegőzés után ez is finomodik kissé és előkerülnek a meggyes-alkoholos és némileg fás aromák is.

Íz: Egészen érdekesen nyers, fű, földes, frissen szedett nyers zöldségek ízét mutatja némi,  borsos csípős-kesernyés kiegészítő aromával. Ezek mellett csak lassan és enyhén sejlenek fel gyümölcsösebb összetevők.

Lecsengés: Kandírozott narancshéjas keserű-édes-fanyar nyomok.

Összegezve, kellemes ital a Bushmills single malt, de ne várjunk tőle többet, mint a többi 10 éves malt-tól várnánk.

Green Spot

Már régen meg akartam kóstolni ezt az ír különlegességet, egészen konkrétan azóta, amióta Ádám ódákat zengett róla a cikkében.

Nos… Alapvetően egyetértek minden gondolatával. A Green Spot egy rendkívül kellemes, könnyű ital, ami magában hordozza az Ír párlatokra jellemző jegyeket, melyeket szép kerek egésszé alakít az érlelés során. Bátran ajánlható mindenkinek. De semmi különös…

Connemara 12 éves

Hát, úgy tűnik ez az este lett a régi tartozások beteljesítésének estéje, hiszen a Connemara 12 éves verziójának bemutatásával én tartoztam nektek és saját magamnak is, már jó hosszú ideje. Már csak azért is, mert az évmegjelölés nélküli kiadás régi kedvenceim közé tartozik, ahogyan arról itt, írtam is.

Hm... Igazság szerint az a helyzet, hogy a jegyzeteimet és az emlékeimet átkutatva, nem igazán tudok szignifikáns különbséget felmutatni az évmegjelölés nélküli és a 12 éves kiadás ízei és aromái között. Talán a 12 éves egy-két fokkal még simább, kerekebb és kiforrottabb, a kistestvéréhez képest. De mindkettő remekül mutatja meg azt, hogy mi történik akkor, amikor keresztezzük az ír whisky-t a füstösebb skót ízvilággal.

Csak ajánlani tudom mindkét kiadást, viszont azt is hozzá kell tennem, hogy a fent emlegetett egyedi jellegzetességeket az olcsóbb kiadás ugyanolyan tökéletesen bemutatja, szóval a 12 éves létjogosultsága megkérdőjelezhető.

Azért talán egyszer még összekóstolom a kettőt.

Hableány

A következő megállónk szintén egy már a blogon is bemutatott hely volt, a Hableány, amit újfent csak ajánlani tudunk a single malt-ok rajongói számára. megjegyzem, itt már kezdett kissé elszabadulni az este.

Lagavullin 16 éves és Oban 14 éves

Mindkét ital megérdemelten tagja a Classic Malt sorozatnak. Emellett pedig régi kedves emlékek fűznek mindkét tételhez, ami annyit jelent, hogy előbb-utóbb mindkettőt külön írásban is be fogjuk mutatni.

Addig is csak annyit jegyeznék meg, hogy ha valaki még nem próbálta őket, akkor azonnal tegye meg!

XXX Shine LiberTea Corn Whisky

Amikor azt emlegettem, hogy „kezdett elszabadulni az este”, akkor többek között erre a whisky-re gondoltam… Szóval, az úgy történt, hogy nagyra becsült szerzőtársam úgy döntött, hogy kipróbál egy francia (?!) whisky-t. Ekkor böktem én is az itallapon erre a gyanús nevű italra.

Nos… csak abban az esetben kövessétek a példánkat, ha

  • eleged van a jó whiskey-kből és akarsz valami kellemetlent is inni, mondjuk azért, hogy jobban értékeld a jó italokat utána…
  • szereted a  medvecukrot, mert ez a „whisky” ízében és illatában is arra fog emlékeztetni
  • az amerikai whiskey-k rajongója vagy és küldetésednek érzed, hogy minden ott gyártott italt megkóstolj.

Összegezve, ez a párlat nem jó és még csak nyomokban sem emlékeztet whiskey-re. Őszintén szólva, minden jellegzetességében közelebb áll egy alaposan elrontott gyomorkeserűhöz.

Ha azonban mégsem hallgatsz ránk, akkor legalább kérd meg a bártendert, hogy rejtse bele egy koktélba. Így is kipróbáltuk és ezen a módon egészen kellemes nyári frissítő vált az italból.

Valahol a Nagykörúton…

Az este legutolsó whisky-éről csak halvány emlékeim vannak, mint ahogyan a helyről is. Annyi biztos, hogy a körúton volt és rengeteg fiatal volt odabent, ami annyira nem meglepő szombat este révén. Ha jól emlékszem Gold Label-t akartunk inni a helyen, de végül ez nem sikerült, így a Johnnie Walker Platinum Label-re esett a választás.

Hogy milyen volt? Hát izé…

Az este összegzéséül pedig álljon itt az egyik kedvenc ír bandám idevágó száma:

Whisky a konyhában és az étkezőasztalon

Borsi jóvoltából már a blogon is bemutattunk Nektek whisky-vel megbolondított süteményreceptet, de most egy kicsit általánosabban fogunk a whisky és a konyha kapcsolatáról beszélni, avagy van-e helye a kedvenc párlatunknak ebben a helyiségben.

Forrás: Tory Avey

Nos, az többé-kevésbé elfogadott tény, hogy a sütemények világában használnak whisky-ket, elég csak a különböző Baileys-es szeletekre gondolnunk, ami szinte minden cukrászdában megtalálható, vagy éppen a Kukac tortára

Rengeteg receptet találunk az interneten, a népszerűbb oldalakon már külön kategóriát képeznek a whisky-vel készült sütemények, bár a legtöbb esetben nincs jobban specifikálva a felhasznált ital mint, hogy „whisky”. Ez pedig okot adhat némi félreértésre, hiszen abban egyetérthetünk, hogy ugyanaz a sütemény teljesen már arcát mutathatja némi bourbon hozzáadása után, mint ha mondjuk ugyanehhez a sütihez egy jobb fajta Islay maltot, mondjuk Ardbeg-et kevernék. Lenne meglepetés a kóstolásakor.

Egyáltalán szabad-e ezt a nemes italt főzéshez használni?

Röviden, igen. Viszont nem árt tisztában lenni az egyes tételek tulajdonságaival, amikor kiválasztjuk a megfelelő whisky-t az ételhez.

Meglepő módon a malt-ok őshazájában, Skóciában sem igazán van komoly kultúrája a whisky-s ételeknek. Jobbára ők is csak süteményekben gondolkodnak, amikor a whisky konyhai felhasználásáról van szó. Ez alól tipikus kivételt csak a skót nemzeti költőként tisztelt Burns emlékére adott vacsorákon felszolgált haggis kivétel, amit ilyenkor meglocsolnak némi single malt-al.

Talán azért alakult ez így, mert anno túlságosan nemes italnak tekintették a whisky-t, amit vétek volt főzés céljára „pazarolni”. De az is meglehet, hogy túl markánsnak tartották az ízvilágot ahhoz, hogy jól harmonizáljon az ételekkel. ezt már soha nem fogjuk megtudni.

Szerencsére napjaink kísérletezőbb kedvű konyháiban már nincsenek ilyen aggályok így egyre több helyen találkozhatunk whisky-vel készült ételekkel. Ebbe a trendbe pedig a lepárlók is megteszik a magukét, hiszen a látógatói központokban található éttermekben egyre több és több ételkülönlegesség található, amik jól reprezentálják az üzem termékeit is.

Mire figyeljünk sütéskor-főzéskor, ha nem egy ehetetlen, bár nagy „érdekes” új ételt szeretnénk végeredményként a tányérunkon látni?

Ahogy arról már szó esett a single maltok szerteágazó íz és aromavilága remekül alkalmazható a konyhában, de pontosan tisztában kell lennünk azzal, hogy melyik ital, milyen alapanyagokkal működik jól együtt.

  • A könnyű virágosabb, gyümölcsösebb Lowland és Highland maltok jól harmonizálnak a sült tésztákkal vagy éppen a krémlevesekkel, amikhez érdekes, pikáns ízt tudnak kölcsönözni.
  • A fűszeres fiatal maltokat a kagylós, halas ételekkel és salátákkal párosíthatjuk az öntetekben, pácokba keverve.

Speyside-i pác:

Keverjük össze reszelt gyömbér és egy lime levét, fokhagymát, tört mogyorót, fűszereket és egy kevés speyside malt-ot. A csirkehúst 15 percig pácoljuk benne, majd a sütés során többször kenegessük a páclével. Az eredmény garantált.

  • Az Islay maltokat elsőként mindenki a füstöt ételekhez párosítaná, ez azonban nem feltétlenül szerencsés társítás, hiszen az aromák kiolthatják egymást. Érdekes módon az egyik általam talált recept inkább narancs és grépfruit salátához ajánl tőzeges whisky-t, némi narancslekvárral összekeverve és felmelegítve öntsük rá a salátára az öntetet. Ezt alkalomadtán mindenképpen ki fogom próbálni.
  •  A füstölt húsokhoz egyébként inkább a mézesebb single maltokat ajánlják a szakértők.

Whisky az ételek mellé:

Ez esetben szintén a fentiek az irányadóak.

  • A krémes, aromás whisky-k jól párosíthatóak a kacsa és marhahús ételekhez, valamint a libamájhoz. Fűszerekben pedig inkább az őszi ízvilághoz, mint a petrezselyem, póréhagyma, alma, mazsola.
  • A tavaszias és nyárias ételekhez, mint a halak és tengeri ételek, valamint az ezekre jellemző zöldfűszeres ízekhez inkább a könnyű, fiatal maltok párosíthatóak, azon belül is inkább a bourbonos hordóban érleltek. A sherry-s érleléskor létrejövő aromák nem igazán illenek a felsorolt ételekhez.

Végezetül:

Nos, remélem sikerült egy kis bepillantást adni számotokra a kedvenc italunk „alternatív” felhasználásának módjairól. Mi mindenkit csak biztatni tudunk, hogy kísérletezzen,találjon új módszereket, recepteket arra, hogy minél széleskörűbben élvezhessük a whisky-k ízét és aromáit.

Tipp: Egyre gyakrabban szerveződnek whisky-s vacsorák, ahol profi szakácsok és bartenderek állítják össze a menüsor és az italok párosítását. Aki teheti próbálja ki ezeket, biztos vagyok benne, hogy remek élményeket szerezhetünk egy ilyen rendezvényen.

Jó étvágyat!

Forrás:
Michael Jackson: Whisky, a bourbon és a scotch világa

Íz kavalkád, avagy a whisky a konyhában

Ma egy új blogger-t köszönthettek a Magányos Malátán. BOrsi egy whisky rajongó hölgy, aki megtisztelt minket azzal, hogy olyan témákban vállalta a cikkek írását, amikre nekünk nem sok rálátásunk van. Jöjjön is az első anyaga, amely egy whisky-s süteményről szól. Mert a kedvenc italunk erre is remek választás!

(Whisky-s) Kukac Torta

kukac_torta_jo.jpg

Forrás: a cikk szerzője.

Mielőtt belefognék, el kell mondjam, én nem vagyok whisky szakértő. Egy hétköznapi háziasszony vagyok, aki történetesen szereti a whisky-t.

És mivel nem csak a whisky-t szeretem, hanem főzni is imádok, így egyenes út vezetett oda, hogy olyan finomságokat készítsek, ahol a kettő találkozik.

Ezért most sem várhattok tőlem mást, mint egy isteni finom sütemény receptet és annak elkészítési módját. Egy olyan receptet, amelyet még a legelvadultabb whisky ellenes barátaim is sírva kérnek tőlem újra és újra.

Mindenekelőtt még annyit, hogy ez a recept is, - mint a legjobb receptek általában -,  a véletlennek köszönheti a létrejöttét. Egy kifejezetten szerencsés véletlennek, amelyben kiderült a kiszemelt recept megvalósításához nincs itthon kávé likőröm… Ez volt az a pont ahol összekapcsolódott a háziasszony és a whisky szerető énem, és a recept elemeit végigfutva megállapítottam, hogy ebbe bizony tökéletesen beleillik kedvenc italom a jó öreg Jameson.

Így született meg a Kukac Torta receptje, melyet az alábbiakban láthattok:

Hozzávalók a tésztához:

  • 6 tojás
  • 210 gramm liszt
  • 120 gramm porcukrot
  • ½ tasak sütőpor
  • 60 gramm kakaópor

Hozzávalók a krémhez:

  • 3 evőkanál tej
  • 60 gramm fehér csokoládé
  • 4 evőkanál whisky (sacc 2 cent)
  • 120 gramm porcukor
  • 170 gramm vaj

A sütemény elkészítése nagyon egyszerű:

1., Végy egy tálat! Elektromos habverővel verd kemény habbá a tojás fehérjéket és 70 gramm porcukrot. Egy másik tálban a maradék cukorral fehéredésig keverd a tojás sárgákat. Add hozzá a lisztet és 50 gramm kakaót. Majd keverd hozzá a tojásfehérje habot. A keveréket érdemes 2 részre osztani és 2 db 22x23-as sütőpapírral bélelt tepsiben vagy sütőlapon sacc 8-10 perc alatt süsd készre. Akkor jó a tészta, ha az ujjaddal megnyomva finoman visszaugrik.

2., Vegyél elő két tiszta konyharuhát és szórd meg a maradék kakaóval. A kisült tészta lapokat még melegen helyezd a konyharuhákra és tekerd fel. A konyharuhába hagyva hagyd kihűlni. Ettől majd szépen tekerhető lesz és csodaszép kerek formája lesz a sütinek.

Amíg hűlnek a tésztalapok, készítsd el a sütemény lelkét: a whisky-s krémet:

1., Ehhez 3 evőkanál tejet közepes lángon melegíts fel. Addig kell a tejet melegíteni, amíg a lábos szélén elkezd buborékozni. Ekkor tedd bele az apróra vágott fehér csokoládét és addig keverd, amíg felolvad teljesen.

2., Amikor a csoki felolvadt, öntsd bele a 4 evőkanál whisky-t. Itt érdemes megjegyezni, hogy attól függően milyen whisky-t használsz kissé más lesz a sütemény karakterisztikája. Én leggyakrabban a kedvencemmel, egy 12 éves Jamison-al készítettem ezt a sütit. Mivel ez egy nem túl erős whisky, így lágy simogató karaktert ad a süteménynek. Nem túl hivalkodó, még a legmegátalkodottabb whisky ellenzők is élvezettel fogyasztották. Készítettem már a jó öreg Johnnie Walker segítségével is, mégpedig a Black Label változattal. Ekkor az ital sokkal karakteresebben jelent meg a süteményben, de ez is csak az előnyére vált. Szóval próbálkozzatok bátran más whisky-kel is! (Hm. Kipróbálja valaki Laphroaig-al? Érdekes lenne... :-) Tamás.)

3., Szóval, ha beletetted a whisky-t a csokoládé krémbe, akkor ½ órára tedd hűtőbe. (És álld meg, hogy megedd ebben az állapotában! T.)

4., A kihűlt csokoládé krémhez keverj hozzá 120 gramm szitált porcukrot és 170 gramm vajat. Addig keverd, amíg a cukor teljesen fel nem olvad a krémben.

Eztán már csak a sütemény összeállítása van hátra:

1., Tekerd ki az egyik tészta tekercset és kend meg a krém egy harmadával és tekerd fel újra.

2., Tekerd ki a másik tekercset és kend meg a krém 1 harmadával, majd helyezd rá a már feltekert tekercset és tekerd köré a most megkent lapot.

3., A maradék krémmel borítsd be kívülről is a tortát, a tetejére reszelj fehér és barna csokoládét.

Utolsó lépés: Fald fel az utolsó morzsáig!

A torta elkészítési ideje kb. 1 óra, ami már tartalmazza a hűlési időket is. Kezdők is bátran próbálkozhatnak vele. Az eredmény pedig garantáltan csodálatos és ízlelőbimbót kényeztető lesz!

Jó étvágyat!

BOrsi

Ui.: Az elkészült tortákból kóstoló leadható a Magányos Maláta szerkesztőségében!

Élménybeszámoló: Whisky Show 2015

6 óra, 12 whisky és sok egyéb finomság...

woodford_myki.jpg

A legvidámabb pult (a szerző engedélyével)

Amolyan premisszaként megjegyezném, hogy lassan két nappal a whisky show után, még mindig a hatása alatt állok. Ma a munkahelyemen mindenkinek lelkesen meséltem az élményeimet és aki valaha is kiejtette a száján a „szeretem a whisky-t” mondatot, azt győzködni kezdtem, hogy jövőre muszáj eljönnie. Pedig hol van az még. Sajnos.

Szóval, ha az előzőekből nem lett volna világos, nagyon tetszett a rendezvény. A hangulat, a kiállítok, a helyszín, az emberek, a lebonyolítás, minden. Az ott töltött 6 óra gyakorlatilag fel sem tűnt. És azóta sem értem, hogy múlhatott el olyan gyorsan egy nap egynegyede.

Mivel, alaphangon, nem vagyok egy igazán lelkesedő típus, ezért azóta is sokat gondolkodtam azon, hogy vajon a show melyik része gyakorolt rám ilyen hatást. Magamban megpróbáltam részekre bontani az „egészet”, hátha így sikerül azonosítanom azt a bizonyos „X-gént”, ami ezt okozta. Ennek a gondolkodásnak az eredménye lett az alábbi írás, ami – reményeim szerint-, a rendezvényt is jól bemutatja.

Az egész részei:

Helyszín:

Nos, öt csillagos hotelből szerintem ritka az, amit rondának hívnánk és ez alól szerencsére a Corinthia Hotel Budapest sem kivétel. A színvonalas és kellemes környezet pedig nagyban hozzájárul ahhoz, hogy hogyan is érezzük magunkat. Az exkluzív termek pedig mázlinkra elég tágasak is voltak, így bár a rendezvény csúcsidején elég sokan voltunk, de igazi tartós tumultus sehol nem alakult is. Plusz a vastag, süppedős szőnyeget sokat segítettek a poharak épségének megőrzésében is. Ezt volt szerencsém végig is nézni, amikor egy Glencairn pohár kicsúszott az egyik vendég kezéből, de a szőnyegen kényelmesen, puhán landolt, így a pohár is és a gazdája is megúszta a balesetet.Egyébként abban is biztos vagyok, hogy ez nem volt egyedi eset.

A többi adottságot, mint mosdókat, vagy az előtér kényelmes kanapéit nem is említeném külön, szerintem mindenki el tudja képzelni őket, aki látott már ilyen szállodát.

Lebonyolítás:

Szinte hibátlan. Viszonylag sok hasonló méretű wokshopon, konferencián vagy kiállításon vettem már részt életem során és kijelenthetem, hogy ebből a szempontból is a legjobbak között kell számontartanom a show-t. Az információs felületek, anyagok világosak és informatívak voltak és az értelemszerű helyeken megtalálhatóak, a jelenlévő hostess-ek is kedvesen és felkészülten állták a kíváncsiskodók rohamát. A kóstoltatók pedig hihetetlen nyugalommal és jókedvvel válaszolták meg sokadszorra is ugyanazt a kérdést, pedig nem minden pultban álltak az adott márka nagykövetei (bár elég sok helyen voltak), de ennek semmilyen negatív hozadékát nem érezhette senki.

Hogy miért nem hibátlan? Nos, ha valaki további italkuponokat akart vásárolni a jegy mellé kapottak utánpótlásaként, akkor alkalmanként hosszú percekig kellett sorba állni, ami a sokkal hasznosabb és élvezetesebb lehetőségektől vette el az időt. Szóval jövőre több ilyen „feltöltő pont” kellene.

Ételek-italok, azaz minden, ami nem whisky:

Ez, bár talán nem mindenki számára egyértelmű sarkalatos részei lehetnek a whisky kóstolásnak, hiszen alapvetően minél több mindent akarunk megízlelni, kipróbálni és ennek komoly akadálya lehet az, ha már a ötödik tételre sem emlékszünk, becsípésből kifolyólag… Arról nem is beszélve, hogy a hetedik whisky után lehet, hogy az előtér már említett kanapéin aludnánk ami, -valljuk be-, bűnös elpazarlása lenne ennek a remek alkalomnak.

A rendezvény, - véleményem szerint-, ebből a szempontból is jól teljesített, hiszen a kitelepült étkezési lehetőségeknél is remek dolgokat lehetett kóstolni, a kézműves bonbonoktól- a hajszálvékonyra szelt sonkákig bezárólag. Ezért aztán itt is mindenki megtalálhatta a szájízének és pénztárcájának megfelelőt. Arról nem is beszélve, hogy egy-egy pultnál nagyszerűen el lehetett beszélgetni a kint lévő „eladókkal”, amiből egyrészt az ételről kaphattunk érdekes információkat, másrészt pedig jó tippeket lehetett kapni további whiskykóstolásra alkalmas helyszínekről is.

Számomra azonban, a délután hősei a vízosztó lányok voltak, (az egyik ásványvizes cég képviseletében) akiknek végtelen türelemmel kellett kiszolgálni a néha bizony kissé türelmetlen vendégeket. Talán belőlük is lehetne több jövőre.

Résztvevők:

Bevallom ekkora tömegben még nem találkoztam whisky rajongókkal, így ez teljesen új tapasztalat volt számomra, de azt kell, hogy mondjam, teljesen pozitív képek kaphatott bárki erről a szubkultúráról, aki kilátogatott a rendezvényre ezen a kissé borús délutánon. Többekkel sikerült szóba elegyednünk kortyolgatás, kóstolgatás közben és mindenkivel határozottan kellemes beszélgetéseket folytattunk, míg a poharainkban kitartott az éppen elemzett tétel. Beszélgetés közben persze a kóstolási tippek és személyes kedvencek cserélgetése megállíthatatlan volt, de ebből (is) több érdekes italról szereztünk tudomást, melyeknek egy részét természetesen le is teszteltük. Emiatt -bár én társasággal mentem-, de megkockáztatom azt, hogy az sem érezte rosszul, vagy éppen magányosnak magát, aki egyedül érkezett, hiszen mindenki találhatott beszélgetőpartnereket, ha éppen ahhoz volt kedve és hát a közös téma az ugyebár adott volt. Egyébként a legjellemzőbbek a 4-5 fős baráti társaságok voltak a látogatók között. Bár szerintem, több száz fős rendezvényre nemigen használható a „családias” jelző (és nem is szeretem ezt a szót puffogtatni), de itt valóban ehhez állt legközelebb a hangulat.

Árak:

Az elővételes 4000 Ft-os jegyért kapott mindenki egy Glencairn poharat és 5 kóstolójegyet. Ez a pohár máshol 1500 Ft-ért lehet a miénk, a kóstolójegyek pedig 2500 Ft-ot értek a pultoknál. Innen már azt hiszem könnyű kiszámolni, hogy a jegy valójában ingyen volt, ami elég jól hangzik, nem?

Én még elköltöttem 10.000 Ft-ot további 20 kóstolójegyre (mert a blog és a "munka" az első), amiért cserébe megkóstoltam 12 whisky-t. Ezekből ha vettem volna egy-egy üveggel akkor, -a saját számításaim szerint-, bőven több, mint 200.000 ft-ot kellett volna fizetnem, de még ha csak egy-egy pohárral ittam volna belőlük, valami rendkívül olcsó helyen, akkor is kb. 20.000 Ft-ba került volna az egész. Szóval, ebből a szempontból is megérni kilátogatni. És akkor az egyéb kapcsolódó kedvezményekről, mint például az utólagos vásárláskor beváltható kedvezménykuponok, még nem is beszéltem.

Whisky:

A lényeg… A választék hatalmas volt. Valójában esély sem volt arra, hogy mindent megkóstoljon valaki. (Mert ezt legfeljebb Superman bírná alkoholmérgezés nélkül!) A prémium minőségtől, a hétköznapi whisky-ig minden kategória képviseltette magát, kiegészítve egy rakás különlegeséggel, melyek egy részét még sehol máshol nem láttam eddig. Itt pedig, néhány kóstolójegyért cserébe olyan italokat is megízlelhettünk, amiket egyébként csak súlyos ezrekért, vagy éppen tízezrekért mérnek, mint a Johnnie Walker Blue Label,  vagy a 30 éves Ballantine’s, de említhetnénk itt még a megszámolhatatlan mennyiségű 18-21-25 éves blended, vagy éppen single malt whisky-t is.

Én a következő tételeket próbáltam ki: Isle of Jura Prophecy és Elixír, Kavalan Solist Bourbon, Old Pulteney 21 éves, Glenrothes Vintage Reserve, Koval Four Grain, Glenmorangie Nectar D’or Sauternes, Benriach 18 éves Latada Madeira Finish, MaCallan Amber, Kilchoman Loch Gorm Sherry Cask, Woodford Rye, Agárdi 12 éves.

Kedvencet egyenlőre esélytelen választanom a fenti listából…. Jelenleg még csak az élményt dolgozom fel, de a felsorolt italok többségéből a következő hetekben cikkek fognak születni, azt megígérhetem.

Összegezve:

Nos, remélem a fentiek segítenek egy pici betekintést adni abba, hogy milyen is volt a 2015-ös Whisky Show Budapest és hogy miért is volt olyan jó, mint amilyennek érzem. Mindenesetre, ha nem voltál ott és szereted a whisky-ket, akkor azt tanácsolom, hogy jövőre semmiképpen se hagyd ki!

Sláinthe!

Whisky alapú koktélok

Mert néha jól jön a változatosság.

coctails2.jpg

By Marler (Own work)

Gondolom mindannyiunk életében előfordult már olyan barátnő, barát vagy éppen családtag, aki minden kínálásunk ellenére sem volt megkóstolni az általunk olyan nagyra becsült italokat, a whisky-ket. Ráadásul a legtöbb esetben ezek az „ellenállók” olyan emberek, akik többnyire kategorikusan kijelentik, hogy ők márpedig nem szeretik a whisky-t, még akkor sem, ha nem is ismerik. Innentől pedig kínálhatjuk őket a legnemesebb malt-tal, vagy a legédesebb, leggyümölcsösebb whisky-kel ők nem és nem hajlandóak egy kortyot sem kóstolni.

A legtöbb esetben az egyetlen, amit tehetünk az, hogy egy ponton túl békén hagyjuk őket, hiszen, ami nem megy, azt csak ritkán érdemes erőltetni. Előfordul azonban, hogy mégsem adjuk fel és ha szemtől szemben nem is megy, megpróbáljuk, hátulról támadva rávezetni őket arra, hogy a whisky márpedig az élet vize.

Ennek a manővernek az egyik legjobb eszköze, ha belekeverjük az italt egy másikba, így tüntetve el az árulkodó aromákat és innen indulva lépésről-lépésre vezetjük el őket a felismerésig, hogy a whisky, márpedig jó.

Az így kevert italok, azaz a koktélok, óriási szerencsénkre, nagy választékban elérhetőek, indulva azoktól, melyeknek teljes egészében eltüntetik a whisky ízét az italból, eljutva addig, amik igazából csak kissé felhígítják, vagy éppen kiegészítik az ízét. Ezekből mutatunk be most néhányat nektek.

Igyekeztünk úgy válogatni, amik egyszerűen, akár otthoni körülmények között is elkészíthetőek és a whisky rajongói számára is érdekesek lehetnek, hiszen új ízekkel kísérletezni mindig jó dolog és egy koktél hozhat új élményeket, még akkor is, ha az új ízeket alapvetően a single maltok, szinte kimeríthetetlen tárházában is megtaláljuk.

Néhány alapvetés:

1., A koktélokhoz véleményem szerint a legjobb egy jó minőségű blended whiskyt használni, ha a recept mást nem jelöl, hiszen a single malt-okat csak a leindokoltabb esetben használnám erre a célra. Bár biztosan érdekes italok kerekednének ki ezekből is.

2., Az koktélok kiválasztásánál arra törekedtünk, hogy az elkészítésükhöz se speciális felszerelés, se speciális tudás ne kelljen. Alapvetően mindegyik kiválasztott ital esetén elég az összetevőket összeönteni egy pohárba, aztán kanállal elkeverni.

3., Valójában ahány koktél, annyiféle recept létezik. Mi arra törekedtünk, hogy a legegyszerűbb összetevőkből álló, de azért érdekes koktélokat mutassuk be, mindemellett előfordulhat, hogy Ti máshogy ismeritek ezeket az italokat, ez esetben válasszátok a szimpatikusabb elkészítési módot.

Whisky alapú koktélok:

Rob Roy

rob_roy_cocktail2.jpg

By TheCulinaryGeek

Hozzávalók:
4 cl skót whisky
2 cl Martini Rosso
1 öntet Agostura bitter (Rum alapú gyógynövény keverék, koktél adalék)

Ahogyan ez a hozzávalókból is látszik ezt az italt inkább a kesernyésebb, fűszeresebb ízek kedvelőinek érdemes kínálni.

Godfather godfather_cocktail.jpg

By Stuart Webster

Hozzávalók:
4 cl skót whisky
2 cl Amaretto (mandula likőr)
jég

Azt hiszem ezzel a névvel és az Amaretto mandulás édességével minden férfirokon, barát és ismerős meggyőzhető lesz arról, hogy érdemes megkóstolnia ezt a koktélt. Később pedig az Amamretto majd „elfogy”…

Whisky Sour

whiskey_sour.jpg

By Jgilgamesh

Hozzávalók:
4 cl bourbon whiskey
9 cl almalé
2 cl cukorszirup
2 cl citromlé

Azt hiszem, nyugodtan hívhatjuk a fenti italt egyfajta „limonádénak” hiszen a hozzáadott alkotóelemek bőven el tudják tüntetni a whiskey alapvető ízét ebből az italból. Egy nyári napon főleg kellemes lehet mindenkinek.

Mint Julep

mint_julep.jpg

By Tammy Green

Hozzávalók:
4-6 cl bourbon whiskey
2 cl cukorszirup
Mentalevél, mentaág
Jég

Ezt a koktélt, kis lódítással és szerencsével, kínálhatjuk hölgy ismerősöknek egyfajta Mojito variánsként, főleg némi vízzel, szódával hígítva. Miután pedig megkedvelték elárulhatjuk a titkot.

Sandy Collins

By Whiskyreviewer

Hozzávalók:
4-6 cl scotch whisky
2-3 cl citromlé
egy kis evőkanál cukor
1-2 dl szódavíz
Jég, citrom...

Egyszerű, belépő szintű whiskykoktél. Gyakorlatilag limonádét készítesz úgy ahogy szoktál: a cukrot a pohárba szórod, ráengedsz annyi citromlevet, hogy ellepje, aztán jöhet a whisky, a víz, a jég, a gyümi, az esernyő. Könnyű, nyári whiskys frissítő.

Ír kávé

irish_coffee.jpg

By deramaenrama

Hozzávalók:
4 cl ír whisky
4-8 cl kávé
barnacukor
tejszín

Az általam valaha is látott legmenőbb elkészítési mód a következő volt: A pohár száját vizzel megnedvesítették, aztán a cukorba forgatták. ezután óvatosan a pohárba került a whisky, majd egy Bunsen égő fölött forgatva melegítették a poharat, amíg a cukor ráolvadt a pohár szájára( és a whisky alkoholtartalma is csökkent valamelyest), ezután töltötték rá a kávét és a tetejére a tejszínt. Otthon még nem próbáltam, de gondolom a bunsen égő helyettesíthető akár egy jobb gyertyával, esetleg gázlánggal. Mindenesetre ez az egyik kedvenc whisky „koktélom”, amit csak ajánlani tudok mindenkinek.

 

Nos, bár még rengeteg érdekes whisky-s koktél létezik a világon, egy cikkbe ennyi elég. De megígérem, hogy ha a jövőben találok érdekes új receptet, akkor mindenképpen megosztom a tisztelt olvasókkal.

Addig is, ha van kedvenc whisky alapú koktélotok, akkor ossztátok meg velünk a kommentek között itt, vagy a Facebook oldalunkon.

Sláinthe!

Forrás:
Peter Bohrmann: Nagy koktélkönyv

Milyen a jó whisky-s pohár?

Avagy, miből igyunk, ha jót (jól) akarunk inni?

 

whisky-d-glass.jpg

Forrás: Itt-ott...

Még a hadseregben eltöltött rövid, ámde igen szórakoztató, pályafutásom alatt égett az agyamba a következő, tipikus katonai szólás:

Kimenő alatt inni csak mértékkel és tartózkodással szabad! Tehát mérték a vödör, tartózkodás pedig az asztal alatt!

Nos, a jó whisky-k kóstolását, kortyolgatását, remélem nem ezen szabály mentén képzeli el senki, mert bár valóban alkalmasok ezek az italok arra is, hogy „irgalmatlanul” berúgjon tőlük valaki, de alapvetően nem ez a céljuk. Bár az tény, hogy bőven találhatunk olyan, Ádám barátom által „bálásnak” nevezett párlatokat, amik tökéletesek lehetnek erre a szerepre is.

De akár olcsóbb, akár drágább italt választunk is és akármilyen céllal is kezdjük meg az alkoholbevitelt, érdemes figyelmet fordítani arra, hogy mindezt stílusosan, azzal a fajta hanyag eleganciával tehessük, mint amivel James Bond rendeli a második vodka-martinit, rázva, nem keverve. Egyébként azt tudtátok, hogy Fleming eredeti regényeiben Bond általában whisky-t ivott és nem ilyen pancsolt löttyöt? Bizony.

Az eredeti témához visszatérve, a stílusos kóstolás, iszogatás elengedhetetlen kelléke az italnak megfelelő pohár is. Hogy ennek nem csak esztétikai jelentősége van, azt az alábbi néhány pontban szeretném megvilágítani számotokra:

A pohár színe, vastagsága:

Az átlátszó, megfelelő vastagságú poharak nem torzítják az ital eredeti színét, nem befolyásolják az ital „átláthatóságát". Ellenben alkalmasak az ital olajosságának látványos vizsgálatára, hiszen elég csak a pohár falán megforgatni az italt és a visszacsorgó kis „patakok” egyértelműen kirajzolják az eredményt. Whisky-k esetében ezt a rajzolatot nevezzük „katedrálisnak”.

A pohár szája:

Minél jellemzőbb egy ital illata, annál fontosabb, hogy ezek az aromák ne illanjanak el túl gyorsan, túl korán kitöltés után, erre pedig a szűkülő szájú poharak a legalkalmasabbak, mint például a jó pálinkás, konyakos poharak.

A pohár űrtartalma, mérete:

Lehet ugyan whisky-t inni vizespohárból is, ha csak a mennyiség mérvadó, de mint minden párlat esetében itt is inkább a kisebb 1-2 decis poharak a javasoltak. A fél decis „pálinkás”, avagy stampedlis pohár csak végszükség esetén.

A jég:

Ha a whisky-nket jéggel fogyasztjuk, akkor bizony jobb, ha a vastagabb falú pohárra szavazunk, hiszen egyrészt nem fagy le a kezünk a poharat tartva, másrészt pedig a vastagabb falnak közsönhetően jobban szigetel, így lassítja a jég olvadását. Azaz tovább kortyolgathatjuk a hűtött italt és a végére sem vizezett whiskyt iszunk.

Ezek után milyen is a megfelelő pohár?

Blended whisky

Blended whisky-k esetében ez egy maximum két decis, zömök, üveg, vagy kristálypohár többnyire vastagabb, egyenes falú kivitelben vagy enyhék kifelé szélesedően, de valójában rengetegféle verziója létezik, csak arra érdemes figyelni, hogy ne keverjük össze a két decis vizespohárral. Inni abból is lehet ugyan, de miért ne adjuk meg a módját?

blended_ok.jpg

By Guinnog (Own work)

Single malt whisky

A single maltok kapcsán könnyebb dolgunk van, itt ugyanis létezik hivatalos ezekhez az italokhoz hitelesített, hivatalos pohár a Glencairn glass. Az alábbi képen egy remek Jura Superstition körében látható:

jura_superstition_whisky.jpg

By JIP (Own work)

Ahogyan a képen is látszik ez egy felfelé szűkülő szájú, elegáns kehely, ami inkább a konyakos poharakkal rokon, mint az általánosan ismert whisky-s poharakkal. A tiszta, vékony üvegből formázott pohár remekül megmutatja az ital színét, a pohár szájának kidolgozása pedig koncentrálja az illatokat, amik ezen whisky-k esetében rengeteget adnak a kóstolás élményéhez. Ahogyan ezt hosszan fejtegettük a Singleton bemutatásakor is.

Természetesen mindkét pohárfajta esetében rengeteg változat létezik. A gyártók is előszeretettel készítenek egyedi poharakat a termékeik mellé, és a poharak készítésével foglalkozó kis és nagyüzemek is sokféle variációt dolgoztak ki mindkét témára.

Reméljük előbb utóbb itthon is elterjed a whisky-s poharaknak legalább a fenti két variációja a vendéglátásban is, hiszen kevés lelombozóbb élmény van, mint amikor egy finom single malt illatát azért nem lehetséges kiélvezni, mert egy alkalmatlan pohárban nyomták a kezedbe.

Végezetül álljon itt két rövid történet a témánkkal kapcsolatban, melyek velem estek meg, anno a történelem hajnalán.

Miért pont ilyen poharakból isszuk az italokat?
Nos, erre a kérdésre egy skót barátom a következő választ adta. A blelded whisky büdös (bocs), szóval azért széles a pohár szája, hogy minél hamarabb elillanjon a szaga, míg a single malt-ok illatosak…

A 16 éves Lagavulin és a pohár esete
A helyszín Prága, valamikor a 2010 környékén. Egy kissé borús őszi nap estéjén a városnézés után beültünk egy szálloda sátrába az Óvárosi téren. Miközben az ételeket böngésztem felfigyeltem, hogy tartanak a sztori címében megjelölt whisky-ből és bár igen borsos áron mérték, kértem egyet. Már csak ez hiányzott ahhoz, hogy elmondhassam, megkóstoltam az összes „Classic Malt-ot”.

Meg is érkezett az ital egy kecses, szűkülő szájú, talpas pohárban, jég és minden felesleges sallang nélkül. (Akkoriban még ezért itthon érdemes volt előre szólni a pultosnak, pincérnek.) Addig szagolgattam, nézegettem az italt míg a barátaim is felfigyeltek rá és kérdezgetni kezdték, hpogy mit is iszom? Amikor elmondtam némileg furán néztek rám és miután az árára is rákérdeztek egyenesen elszörnyedtek. Akkor hangzott el az az ominózus mondat, mely így szólt:

„Hát ennyiért legalább rendes whisky-s pohárban hozták volna ki…"

Nos, miután összeszedtem magam elmagyaráztam nekik…

Remélem ez a két rövid szösszenet is segített rávilágítani milyen fontos tud lenni a jó pohár választás, ha whisky-ről van szó… De persze csak a jó whisky kiválasztása után.

Sláinthe!

Helyajánló: PIVO and BAR, Gozsdu Manó Klub

A helyajánló rovatunkban olyan bárokat, pubokat tervezünk bemutatni, melyek minden whisky rajongó számára érdekesek lehetnek.

A Gozsdu udvar whiskyzésre kimondottan jó hely. Eddig mindkét alkalommal, amikor a Gozsduban kóstoltunk whiskyt, valamilyen másik, tervezett helyről mentünk át, japán és amerikai whiskyket kóstoltunk a tervezett skót helyett, és egyik esetben sem bántuk meg a döntést.

dsc4580.jpgForrás: www.pivoandbar.hu

Az első hely az első volt nekünk; az első, amikor kimondottan ebből a célból ültünk le valahová kispapírral-ceruzával, és az első, amikor egy ilyen kóstolásból cikk is született. Az idő valamikor a tűző nyár közepén, a hely pedig a PIVO and BAR, amely a Madách tér és a Gozsdu udvar közötti lehelletvékony határsávon helyezkedik el.

A hely egy viszonylag nagy teraszrésszel, és hangulatos, de közel sem romkocsmaszerű belsővel rendelkezik, mindenféle társas leülésre kiválóan alkalmas. A kínálatuk leginkább sörökből áll, a whiskyválasztékuk pedig nem túl széles, de akad egy-két érdekesebb darab, konkrétan a Bushmills,  az első kóstolásunk során próbált Nikka All Malt és Maker’s Mark (cikkek a linkek mögött), vagy ha nem ír, japán vagy amcsi kell, akkor a 12 éves Glenlivet.

Délutánonként, főleg nyáron kiválóan lehet a teraszon csücsülni, esténként pedig zenét is játszanak, amikor én ott voltam akkor épp hiphop, RnB és - nagy meglpetésemre - reggaeton lemezeket pörgetett a DJ. Jó hely, bármikor szívesen ülök be oda, főleg egy Nikkára.

gmk.jpgForrás: GMK Facebook

A második helyre ősz elején mentünk, mégpedig azon apropóból, hogy pont zárva volt a PIVO. Ez a hely a sokak által már ismert Gozsdu Manó Klub, amely önmagát inkáb élő könnyűzenei központként, mint italozóhelyként pozicionálja. Számtalan élő koncert és egyéb volt, és lesz is még a hely alagsorában, hétköznaponként pedig rendszeres programok vannak, mint pl. a szerdánként salsa buli.

Ami miatt viszont számunkra is figyelemreméltó a GMK, az természetesen a whiskyválasztéka, amit első pillantásra lenyűgözőnek találtam. A különféle csemegéket láttnuk, amik rajta sincsenek az online itallapon, pl. a japánok közül egy Yamazakit és Nikka All Malt Blacket, az amerikaiak közül egy Woodford Reserve-öt (ebből arra következtetek, hogy pörög néha a készlet, nem tudni, mi lesz a pultban ha legközelebb odatévedsz). Ezek mellett a középkategóriában is van miből válogatni, kanadai, ír, amerikai és persze skót tételek egyaránt akadnak, a hétköznapi bálás whiskyk különlegesebb kiadásai is olykor.

Ez csak két hely az Udvarról, kíváncsi leszek, vannak-e még… ha tudtok ilyesmiről, kommentben jöhetnek a tippek!

Helyajánló: Publin, az ír pub

A helyajánló rovatunkban olyan bárokat, pubokat tervezünk bemutatni, melyek minden whisky rajongó számára érdekesek lehetnek.

publin_blog.jpg

Forrás: Publin

Alig kezdtünk bele az Ír hétbe, amikor nagyrabecsült szerzőtársam azzal a hírrel állított be, hogy teljesen véletlenül belefutott egy remek ír pub-ba a belvárosban, ahol „sosemlátott” whiskey választékkal találkozott. (Ebből a randevúból született a Tullamore Dew 10 éves kritika)

Nos, engem sem kellett különösebben kérlelni a cikke és az élménybeszámolója után, szóval csütörtök éjjel beállítottunk a Publin Madách téri egységébe.

A hely a megszokott ír-skót pub hangulatot hozza, félhomályos világítással és a sötét árnyalatú bútorokkal, zöld kiegészítőkkel. Szóval magabiztosan teremti meg azt az atmoszférát, amit elképzelünk, ha egy ír sörözőről beszél nekünk valaki. Ezen az összképen némileg ugyan rontanak a helyen szétszórt tv-k, amin folyamatosan sportközvetítéseket nézhetünk, de ha erre van igény, akkor azt ki kell szolgálni. Ettől eltekintve tényleg hangulatos kis hely.

De, - hogy a lényegre térjek végre -, a whiskyválasztékuk tényleg mindent visz, amivel eddig Budapesten találkoztam. Mert ismerek ugyan olyan pub-ot, ahol széles választékban kóstolhatunk skót maltokat, de ilyen ír whiskey felhozatallal még tényleg nem találkoztam. A relatív olcsó whisky-ktől elindulva, a különlegesebb darabokig, szinte mindent megtalálhatunk itt, ami az egyszeri whisky blogger álma, hiszen, bár nagyon szeretnénk minden whisky-ből egy saját üveggel is birtokolni, ez azonban komoly pénzügyi befektetést igényel, amire nem sokaknak van lehetősége, itt azonban egy-egy pohárral is kóstolhatunk, ami nagyban hozzájárul az új cikkek születéséhez.

Az első körben jómagam végre megízlelhettem az előszóban is említett Tullamore Dew single malt-ot, Ádám pedig egy 10 éves Bushmills single malt-tal kezdett barátkozni. Nos, én annyit mondhatok, hogy mindennel maximálisan egyetértek, ami a Tullamore Dew-ról szóló cikkben megjelent, kósoljátok meg, mert egy igazán érdekes italról beszélhetünk, amivel bárkit bátran megkínálhatunk, még azokat is, akik – állításuk szerint-, nem szeretik a whisey-ket. Hátha sikerül meglepni őket!

A következő körünk kikérésekor voltam olyan szemtelen, hogy megkértem a pultosokat, hogy ajánljanak ők kóstolnivalót. Ez, úgy gondolom jó teszt arra, hogy megtudjuk, hogy hozzáértőkkel állunk-e szembe, vagy inkább csak, amolyan „muszájból dolgozom itt” jellegű csaposokkal. Nos, szerencsémre, nem kellett csalódnom, jobbnál jobb ajánlatokkal leptek meg, amelyekből végül egy pohár 8 éves Greenore single grain whiskey és egy Teeling small batch lett a befutó. Elmondhatom, hogy mindkét whiskey érdemes a kóstolásra. A Greenore inkább a bourbon rajongók számára lesz érdekes, a Teeling viszont mindenki számára kötelező tétel lehet. Ebből a közeljövőben komolyabb beszámoló is fog készülni, mert ezt a whiskey-t valóban érdemes közelebbről is megismerni. Szóval köszönet a pultosoknak az ajánlatért!

Az ír whiskey-k mellett tartanak még skót és amerikai tételeket is, továbbá egyéb a bárokban megszokott italokat és természetesen söröket is, de mi most (is) a whiskey-re koncentráltunk, így a többi ital felderítése az olvasókra vár.

Az árak a hely lokációjának megfelelőek. Mivel a legbelebb belvárosról beszélünk itt nem fog senki olcsó whisky-t találni, de ide nem is azért jövünk.

Összefoglalva az eddigieket csak ajánlani tudom a helyet, akár munka utáni beülésre, akár egy szombat esti baráti beszélgetésre is alkalmas, vagy éppen közös szurkolásra valamilyen sportesemény kapcsán. A Jameson-os üvegekből készített lámpa búrákért pedig külön jópont jár.

Publin Irish Pub & Restaurant
Budapest, Madách Imre tér 5

Disclaimer: A helyre meghívás nélkül érkeztünk és fizettünk a fogyasztásunkért.

Jéggel, vagy jég nélkül?

iceberg_in_north_star_bay_greenland.jpg

By Jeremy Harbeck (NASA), via Wikimedia Commons

Sokszor, sok helyen felmerült ez a kérdés a whisky kapcsán. Bár az utóbbi években jelentős javulás érzékelhető a vendéglátás területén, de még mindig jobb, ha már a rendelés pillanatában tisztázod azt, hogy jéggel, vagy jég nélkül kéred az italodat.

Természetesen nem csak a pincérek, pultosok körében, hanem az emberek között is él még az a tévhit, hogy whisky-t jéggel kell inni. A múltban előfordult velem, hogy míg egy magas színvonalúnak tekintett helyen egy marék jéggel kaptam a megrendelt jó minőségű ír whisky-t, amit természetesen nem kértem bele, addig egy kiskocsmában hosszasan vitatkoztam a pincérrel, hogy kaphatok e jeget egy alacsonyabb kategóriájú ír whisky-be, ha direkt kérnék bele kivételesen.

Nem tudnám megmondani honnan ered „whisky-t csak jéggel” gondolat, de biztos vagyok benne, hogy kialakulásában nagy szerepe volt a kilencvenes éves sikersorozatának, a Dallasnak, vagy éppen a régi krimiknek, ahol a főhős így itta a napi nyolc-tíz whisky-jét.

Ami az érdekes ebben az az, hogy valójában ezzel nem is mutattak feltétlenül rossz példát, hiszen ezekben a művekben többnyire bourbon whisky-t isznak, amihez valóban nem rossz gondolat némi jeget keverni. Az már más kérdés, hogy ezt az alapelvet sokan minden más whisky-re is kiterjesztik, ez pedig már nem mindig állja meg a helyét.

Tehát kimondhatjuk, hogy ez egy igen megosztó kérdés hazánkban, amiről hosszasan tudnak vitatkozni a fogyasztók, a rajongók, de bizonyos esetekben a szakértők is.

Miért is lényeges ez?

Azzal - remélem -, nem mondok senkinek újdonságot, hogy a pohárba csilingelő jégkocka több módon is megváltoztatja az italok karakterét, hiszen a hűtés már eleve más aromákat erősíthet fel, de az olvadással az ital fel is vizeződik kissé, ami tovább módosíthatja az ízét.

Egy barátom által szervezett whisky kóstoltatáson részt vettem egy, ezzel kapcsolatos kísérletben, amit bárki otthon is kipróbálhat, egyrészt mert jól szemlélteti a jég hatásait, másrészt pedig azért, mert három pohár whisky-t is megihatunk közben és mindezért a tudományt "okokhatjuk".

Szóval végy egy blended skót whisky-t (vagy bármilyen mást, de kérlek NE single malt-ot), tölts ugyanannyit belőle három, lehetőleg egyforma, pohárba. Az elsőt kóstold úgy, ahogy van tisztán, szobahőmérsékleten, a másodikat jéggel hűtve, a harmadikat pedig egy kevés sima vízzel hígítva. Higgyétek el, markáns különbségeket fogtok érezni, hiába ugyanazt az italt ízlelgetitek. Ha valakivel „vakon” végeztetitek el a tesztet, akkor jó eséllyel három különböző whiskyre fog tippelni.

Vagyis, ha egy whisky kapcsán azt az ízt, azokat az aromákat akarjuk érezni, amit a keverőmesterek megálmodtak, akkor mindenképpen érdemes figyelembe venni az adott italhoz kapcsolódó ajánlásokat a hígításával kapcsolatosan.

Az alábbiakban a személyes javaslatomat olvashatjátok a jég használatával kapcsolatban, ez többnyire megegyezik az általános szabályokkal, de lehetnek eltérések.

  • Single malt whisky-k: Tisztán, szobahőmérsékleten fogyasztandóak.
  • Blended whisky-k:
    • Skót: Tisztán, szobahőmérsékleten, de ha muszáj, akkor egy kevés vízzel hígítható.
    • Ír: : Tisztán, szobahőmérsékleten.
    • USA:
      • Rye: Inkább tisztán, szobahőmérsékleten.
      • Bourbon: Jéggel, vízzel, esetleg szódával hígítható.
    • Kanada: Inkább tisztán, szobahőmérsékleten.
    • Japán: Tisztán, szobahőmérsékleten.

 Szobahőmérséklet alatt 20°C környéke értendő.

Mit tehetünk, ha egy forró, nyári napon otthon, vagy épp a kedvenc bárunkban a „szobahőmérséklet” inkább 30°C és mi mégis whisky-znénk?

Nos, ez esetben is inkább a pohár hűtését javasolnám akkor, ha olyan whisky-t iszunk, ami jég nélkül javasolt.

Összefoglalva, véleményem szerint érdemes betartani az alapvető ajánlásokat a whisky hígításával kapcsolatban, hiszen tényleg így élvezhetjük ki leginkább azokat az ízeket és aromákat, amiért szeretjük ezt az italt.

De szeretném azt is leszögezni, hogy a fentiek nem „ökölszabályok”, mindössze csak ajánlások, így mindenki igya úgy a whisky-ét, ahogyan szeretné.