Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Magányos Maláta

2016.sze.21.
Írta: D_Tamás komment

A születésnapi whisky

Idén augusztus 31.-én nem csak a nyári szünetnek fellegzett be, hanem kicsi párom is hipp-hopp a B oldalon találta magát, hiszen betöltötte a 4. X-et. Eme alkalomból rendezett meglepetés party-n, sok kedves régi barát jött felköszönteni. Mivel születésnapi buli volt, méghozzá jeles, így dukált az ajándék is. Egyik barátjától egy 10 éves Ardbeg malt-ot kapott.

ardbeg_ten_ok.jpg

Forrás: Christoph Müller [CC BY-SA 2.0 de

Namármost, tudni kell, az én párom ki nem állhatja a whiskyt. Egyedül a whiskys krémlikőröket hajlandó meginni, de hát azokat senki nem nevezné whiskynek! (De nem ám! – szólt a szerkesztő)

Az ajándékot a következő szöveg kísérte: „ez a világ egyik legjobb itala, ez még NEKED is ízleni fog!” – én már akkor tudtam, hogy ez a szép és nemes ajándék, nem az Ő, hanem az ÉN élvezetemet fogja szolgálni! Nem is tévedtem! 

A röpke bevezető után jöjjön is a lényeg: Mr. Ardbeg 10 yo.

Ez a lepárlótól kapható alap változat egyike, a 10 éves. A különlegessége, hogy nem hűtött szűrési eljárással készítik. Ettől egy csomó íz benne marad, viszont jégkockát nehogy beletegyetek, mert néhány összetevője ilyenkor kicsapódik és az ital zavaros lesz tőle. Nem túl szép látvány, én az érdekesség kedvéért persze kipróbáltam!

Maga a doboz és az üveg szép formás, a zöld, a fekete és az arany színek a dominánsnak rajta. Ezért már a csomagolásról látszik, hogy magasra tették a mércét, jó párlatot várhatunk.

Ezek után nekem kicsit csalódás volt az ital színe. Halovány sárga, szinte már áttetsző. Mintha egy gyengédebb kis aperitif lenne a poharunkba. Pedig, ez a párlat a 47%-os alkohol tartalmával igazán nem nevezhető gyenge italnak!

Aztán jött az illatolás. Elsőre a füst és a jód / ánizs illata kap el. Hosszabb szaglászás után érződik benne némi sós tengervíz is. Az illata olyan erős a whisky-nek, hogy fél órával az ital elfogyasztása után még tisztán érződik az illat az üres pohárban!

Jöhet a kóstolás. Elsőre a füstös ízek dominálnak, a jódos, olajos érzés mellett. Talán nem annyira füstös mint a Laphroaig, viszont sokkal fűszeresebb, jódosabb nála. Az első korty túl gyorsan lecsúszik, nincs időd felfedezni benne a további ízeket. A második kortynál érdemes kissé a szádban megforgatni mielőtt lenyeljük, és hagyni, hogy bevonja az egész nyelvünket. Ha megfogadod ezt, egészen új perspektívából fogod az italt megismerni. A füstös élmények mellett előtörnek a sós és a gyümölcsös ízek is. Mindezt olyan harmóniában, amelyet igen kevés italban tapasztaltam eddig.

A lecsengése hosszú. Egyetlen „hátrányaként” talán azt tudnám felhozni, hogy a lecsengés során kissé száraz érzést hagy maga után, úgyhogy mindenképp javasolt mellette némi víz fogyasztása is.

A meglepetés ekkor jön! Ugyanis ez az az ital, ami vízzel keverve, de akárcsak úgy hogy utána küldesz egy kis vizet, megint más karaktert kap és kitörnek belőle a gyümölcsös ízek.  A füst eltűnik és tobzódsz a gyümölcsökben. De komolyan! Próbáld ki, megéri!

Zárásként egy kis színes még, a mundér becsületéért a születésnapos is megkóstolta. Már az illatoláskor a fintor kíséretében elhangzó torokhangok igazolták a gondolataim. Aztán az első korty után elhangzott a lelkemnek oly kedves mondat: Fúúúúújjjj, vidd innen! Így ez a nemes párlat az enyém, csak az enyém. Drágaszágom… :-D

The Famous Grouse Smoky Black, a tábortűz zamata

A Famous Grouse család termékei megérdemelten tartoznak minden whisky kedvelő kedvencei közé, hiszen az árkategóriájukban igazi prémium minőséget képviselnek. De ezt már megénekeltük Nektek itt a blogon is.

Nemrégiben azonban meglepve fedeztem fel egy újabb kiadást az üzletben és első pillantása nem is értettem, hogy minek még egy füstös tétel a Black Grouse mellé… Aztán persze Ádám felvilágosított, hogy ez nem mellette, hanem helyette került palackozásra. Így, mivel a szenet, hamut, gyógyszeraromákat tartalmazó maltokért én vagyok felelős a blogon, nem volt kérdés, hogy kinek „kell” megkóstolni. Ennek az eredményét olvashatjátok alább.

smoky_ok.jpg

Forrás:https://www.thefamousgrouse.com/

Mivel a Black Grouse kifejezetten a kedvenceim közé tartozott, ezért nem csekély elvárásokkal tekertem ki a palack nyakát egy kora őszi pénteken, hogy a munkahelyem csapatépítő rendezvények reggelét hivatalosan is megnyissuk a kollégákkal. Ők ugyan nem túl nagy whisky rajongók (konkrétan egyáltalán nem azok), de hősiesen vállalták a tesztelés embert próbáló feladatát. Pedig akkor még nem is tudtuk mennyire az lesz…

Mert sajnos az ital különösebben nem jó. Hiába a belevetett reményeim, álmaim, ez valahogy nem áll össze olyan kerek egésszé, mint az ősei, ez pedig körülbelül olyan hiba, mint kötél nélkül kipróbálni a Bungee jumpig-ot. Azaz lehetni éppen lehet, de túl sok értelme azért nincs!

Ami jó benne:

Nos, ár-érték szempontjából még mindig versenyben van. Szóval, ha valaki még nem próbálkozott az Islay sziget gyöngyszemeinek a megízlelésével (azaz nem tudja, hogy szereti-e ezeket a whisky-ket. Pedig biztos lehet benne!) Akkor a Smoky Black gazdaságos lehetőset biztosít a kísérlet végrehajtására. Meg persze így nem kell elpocsékolni egy remek Laphroaig-ot, vagy éppen egy Kilchoman-t.

Ezek kívül talán még a könnyű beszerezhetőség, ami a javára válik az italnak, azaz mint minden Famous Grouse terméket, ezt is nagyon sok helyen forgalmazzák a városokban.Itt-ott pedig a pub-okban is fellelhető.

Ami nem jó benne:

Valójában pontosan az a füstösség nem jó benne, amit egyébként rajongásig szeretek a whisky-kben. Az, amitől ez a párlat is remek lehetne, hiszen egy kiegyensúlyozott, aromás maltot némi füstösség az egekbe tud emelni. A kesernyés szenes, olykor gyógyszeres aromák remekül erősíthetik, vagy ellenpontozzák a gyümölcsös, sós, vagy éppen édes ízeket, illatokat. Már persze ha a készítés során ügyelnek a megfelelő arányokra, mert ha nem, akkor az ital olyan lesz, mintha whisky ivás helyett német brikettet nyalogatnánk. Mint a Smoky Black esetében is. Szenet enni pedig nem jó. Főleg nem whisky kortyolás helyett.

És nyugodtan elhihetitek, hogy nem azért állítom a fentieket, mert nem szeretem, vagy éppen nem bírom az erősen füstös italokat. Bírom és szeretem. Lásd az Octomore-ról szóló írásunkat!

Összegezve:  

Ihatatlanul persze nem rossz, de nem csábít második pohár kitöltésére és ez mindent elmond véleményem szerint. Ha pedig mégis füstre vágytok, akkor keressetek inkább egy Laphroaig Select-et a boltokban, ami nem sokkal drágább, de összehasonlíthatatlanul jobb.

Adatok:
Név: Fampus Grouse Smoky Black
Érlelési idő:
Régió: Skócia

Források, linkek:

https://www.thefamousgrouse.com/our-whiskies/famous-grouse-smoky-black