Ma egy új blogger-t köszönthettek a Magányos Malátán. BOrsi egy whisky rajongó hölgy, aki megtisztelt minket azzal, hogy olyan témákban vállalta a cikkek írását, amikre nekünk nem sok rálátásunk van. Jöjjön is az első anyaga, amely egy whisky-s süteményről szól. Mert a kedvenc italunk erre is remek választás!

(Whisky-s) Kukac Torta

Forrás: a cikk szerzője.

Mielőtt belefognék, el kell mondjam, én nem vagyok whisky szakértő. Egy hétköznapi háziasszony vagyok, aki történetesen szereti a whisky-t.

És mivel nem csak a whisky-t szeretem, hanem főzni is imádok, így egyenes út vezetett oda, hogy olyan finomságokat készítsek, ahol a kettő találkozik.

Ezért most sem várhattok tőlem mást, mint egy isteni finom sütemény receptet és annak elkészítési módját. Egy olyan receptet, amelyet még a legelvadultabb whisky ellenes barátaim is sírva kérnek tőlem újra és újra.

Mindenekelőtt még annyit, hogy ez a recept is, - mint a legjobb receptek általában -,  a véletlennek köszönheti a létrejöttét. Egy kifejezetten szerencsés véletlennek, amelyben kiderült a kiszemelt recept megvalósításához nincs itthon kávé likőröm… Ez volt az a pont ahol összekapcsolódott a háziasszony és a whisky szerető énem, és a recept elemeit végigfutva megállapítottam, hogy ebbe bizony tökéletesen beleillik kedvenc italom a jó öreg Jameson.

Így született meg a Kukac Torta receptje, melyet az alábbiakban láthattok:

Hozzávalók a tésztához:

• 6 tojás
• 210 gramm liszt
• 120 gramm porcukrot
• ½ tasak sütőpor
• 60 gramm kakaópor

Hozzávalók a krémhez:

• 3 evőkanál tej
• 60 gramm fehér csokoládé
• 4 evőkanál whisky (sacc 2 cent)
• 120 gramm porcukor
• 170 gramm vaj

A sütemény elkészítése nagyon egyszerű:

1., Végy egy tálat! Elektromos habverővel verd kemény habbá a tojás fehérjéket és 70 gramm porcukrot. Egy másik tálban a maradék cukorral fehéredésig keverd a tojás sárgákat. Add hozzá a lisztet és 50 gramm kakaót. Majd keverd hozzá a tojásfehérje habot. A keveréket érdemes 2 részre osztani és 2 db 22x23-as sütőpapírral bélelt tepsiben vagy sütőlapon sacc 8-10 perc alatt süsd készre. Akkor jó a tészta, ha az ujjaddal megnyomva finoman visszaugrik.

2., Vegyél elő két tiszta konyharuhát és szórd meg a maradék kakaóval. A kisült tészta lapokat még melegen helyezd a konyharuhákra és tekerd fel. A konyharuhába hagyva hagyd kihűlni. Ettől majd szépen tekerhető lesz és csodaszép kerek formája lesz a sütinek.

Amíg hűlnek a tésztalapok, készítsd el a sütemény lelkét: a whisky-s krémet:

1., Ehhez 3 evőkanál tejet közepes lángon melegíts fel. Addig kell a tejet melegíteni, amíg a lábos szélén elkezd buborékozni. Ekkor tedd bele az apróra vágott fehér csokoládét és addig keverd, amíg felolvad teljesen.

2., Amikor a csoki felolvadt, öntsd bele a 4 evőkanál whisky-t. Itt érdemes megjegyezni, hogy attól függően milyen whisky-t használsz kissé más lesz a sütemény karakterisztikája. Én leggyakrabban a kedvencemmel, egy 12 éves Jamison-al készítettem ezt a sütit. Mivel ez egy nem túl erős whisky, így lágy simogató karaktert ad a süteménynek. Nem túl hivalkodó, még a legmegátalkodottabb whisky ellenzők is élvezettel fogyasztották. Készítettem már a jó öreg Johnnie Walker segítségével is, mégpedig a Black Label változattal. Ekkor az ital sokkal karakteresebben jelent meg a süteményben, de ez is csak az előnyére vált. Szóval próbálkozzatok bátran más whisky-kel is! (Hm. Kipróbálja valaki Laphroaig-al? Érdekes lenne... :-) Tamás.)

3., Szóval, ha beletetted a whisky-t a csokoládé krémbe, akkor ½ órára tedd hűtőbe. (És álld meg, hogy megedd ebben az állapotában! T.)

4., A kihűlt csokoládé krémhez keverj hozzá 120 gramm szitált porcukrot és 170 gramm vajat. Addig keverd, amíg a cukor teljesen fel nem olvad a krémben.

Eztán már csak a sütemény összeállítása van hátra:

1., Tekerd ki az egyik tészta tekercset és kend meg a krém egy harmadával és tekerd fel újra.

2., Tekerd ki a másik tekercset és kend meg a krém 1 harmadával, majd helyezd rá a már feltekert tekercset és tekerd köré a most megkent lapot.

3., A maradék krémmel borítsd be kívülről is a tortát, a tetejére reszelj fehér és barna csokoládét.

Utolsó lépés: Fald fel az utolsó morzsáig!

A torta elkészítési ideje kb. 1 óra, ami már tartalmazza a hűlési időket is. Kezdők is bátran próbálkozhatnak vele. Az eredmény pedig garantáltan csodálatos és ízlelőbimbót kényeztető lesz!

Jó étvágyat!

BOrsi

Ui.: Az elkészült tortákból kóstoló leadható a Magányos Maláta szerkesztőségében!

Folytatódik a Whisky Show 2015-ös kóstolásainkat feldolgozó cikkorozat. Ádám szörpikedvelő ízlelőbimbói a rendezvény különféle pontjain két, skót Felföldről származó tételben is lubickolhattak: Original Glenmorangie és 21 éves Glenfarclas. Mindkettőre jellemző, hogy a könnyed, gyümis, Speyside-szerű ízvilágot, és a Highland-i komplexitást sikerült ésszerű áron ötvözniük, és mindketten az este lokális csúcspontjaiként hatottak.

Glenfarclas 21

Forrás: The Whisky Exchange

A tizenöt éves verzióját életem egyik legkellemesebb, spontán italélményeként tartom számon, így fokozott érdeklődéssel álltam neki a 21 éves kiadásnak.

Illata lágy gabonával indít, amit kis pihenő után zöldalmás jegyekkel gazdagít. A 15 éves kiadásnál több gyümölcsösségre emlékszem, talán ez az egyik olyan eset, amikor a nagyobb életkor már nem feltétlenül jelent jobb minőséget is. Jellegében tér el a két ital.

Íze kicsit furcsa: édeskés salátát képzeltem el, némi kávé kíséretében, de egyáltalán nem volt kellemetlen. Ellenben kellően olajos hatású, aki az ilyesmit szereti, az itt meg fogja találni a számítását.

Lecsengésében finom csokoládét és harmatos zöld mezőt ad, nagyon enyhe füstöség kíséretében. Itt már szépen kijön a Felföld, ha valaki több tájegységet felölelő élményt akar, vagy csak simán inna valami igényeset, annak melegen ajánlott. 

De csak ha hajlandó ennyit rászánni.

Glenmorangie Original 10

Forrás: The Whisky Exchange

Tamás mindent leírt, ami leírható, de engedődjön meg egy rövid másodvéleményt megfogalmaznom, ha más nem, azért, hogy az előzőt megerősítsem. Vodka- és abszintfogyasztó barátomon teszteltem az elméletem, mely szerint a 10 éves Glenmorangie igazi, alacsony árkategóriás konverter-whisky. (A konverter-whisky olyan ital, amely alkalmas arra, hogy whisky-rajongóvá tegyen egy szkeptikust.) Az egyelemű mintám alapján eredmény némileg felemás: konvertálni ugyan nem sikerült az illetőt, de azt mondta, közelebb került ahhoz az ájult tisztelethez, amellyel mi szeretjük és wannabe-szakértjük ezeket a párlatokat.

Glencair-poharunkba beleszippantva némi alkohol-kísérte vaníliás-citrusos gyümölcsaromát érezhetünk, nagyon komplex, nagyon sokféle. A barátom mellettem fel sem fogta, mi történt vele, inkább belekortyolt gyorsan, ezzel elveszítve a hosszantartó levegőztetés eredményezte lágyulást. Érdemes kivárni.

Én inkább forgattam kicsit a whiskyt a számban, keresvén a pohár oldalán lassan végigforgó, viszkózus folyadék olajosságát. Amellett, hogy abból nem találtam sokat, a Glenmorangie esetében mindenképp érdemes ízvilágról is beszélni. Steril, gabonás ízeket éreztem enyhe csípéssel; gyümölcsös jellegett egyedül a nyelvem alá engedett apró félkorty hordozott, ahol érdekes módon leginkább az eper dominált... de a csípés erősödésével egyre sürgősebbé vált, hogy lenyeljem a kortyot.

Amikor beüt az utóíz, gondolatban észak felé nézel, ahol a Skót felföld hegycsúcsai az atlanti áramlatok ködébe vesznek. Markáns, karakteres: amellett, hogy a fenti érzetek rendre visszaköszönnek, édeskés-mustáros csípés kísérte a bizsergető torokérzést. Az egészet megkoronázandó pedig még a nyelv tövét is bekormozza, hogy az se csalódjon, aki az ilyesmit szereti.

Egyre jobban adja ez a Highland régió, valami ilyesmi hangja lehet a seggemet takaró tojáshéj földet érésének.