Tullamore D.E.W. 10 years, a mogyorós-gyümölcsös ír süti

Tullamore D.E.W. 10 Year Old Single Malt, 10 éves single malt whiskey, írország

Forrás: Instagram

Tamásnak lehet, hogy a Connemara jön be, nekem most éppen ez. És nem biztos, hogy csak az írek közül.

Nem tudom, mi történt az érzékszerveimmel, de a városban járva mostanában mintha egymást érnék az ír kocsmák, szinte minden héten találok egy újat. A Publin például - ahol a címszereplőt kóstoltam - a Madách téren található, irtó cuki és nagyon hangulatos. Eredetileg ide is csak egy sörre ugrottunk be… amíg meg nem láttam az italpult több láb hosszan, három sorban terpeszkedő whiskey készletét (figyeljünk kérem az ‘e’ betűre, hiszen Írországban járunk), amelyben skót vagy amerikai darabok csak mutatóba fordultak elő.

Lila köd le, a tyulamorgyú teccik, nosza, ki is kértem egy tízéveset, olyan szépen vigyorgott rám a polcról. Azt persze nem mondták (hülyeádám meg nem olvas), hogy ez egy single malt; így jártam, sose járjak rosszabbul. Ti se járjatok, legyen világbéke.

Kinézet

Továbbra sem értem, mit lehet erről ennyit bazseválni. Az üvege üvegből van, és átlátszik. A címkéje - mint az üvege - ugyanolyan, mint a blended alapverzióé, csak kicsit más a színe, és rajta van, hogy “10”. Kitöltve kb. borostyánszíne van, mint kb. az összes viszkinek, és a polcon is kb. ugyanolyan kurva jól néz ki, de biztos jobban, mint egy Fütyülős. Uff, igyunk.

Illat

Na itt szartam be majdnem, and it was just the beginning.

Törvénybe kellene foglalni, hogy bizonyos árkategória fölött a whisky(e)y csak szűkített szájú kóstolópohárban szolgálható fel (és jeget alapból csak kézlevágás terhe mellett lehet bele rakni (most nem troll vagyok, hanem hadd döntse má’ el a vendég)). Ekkor valószínűleg még jobban főbe kólinthatott volna az az érzéskavalkád, ami az első szippantással a hatalmába kerített.

Emberek, itt van az az ital, amit a Suntory cuccok mellett a leginkább lehet térítésre használni. Ez az illat ugyanis annyira emberbaráti, az a fajta kellemesen édes, amitől nem az orvul felszaladó kilók, a rossz fogak és a kettes típusú diabétesz, hanem a boldog gyermekkor gondtalan nagymama-hangulata, és dolgos kezek által gyúrt-font, frissen sült, lekváros-porcukros kalácskák ugranak be. Meggyet érzel, sokat, némi mogyorót, és az egész dolog profi-bourbon szinten édeskés. Az alkohol csak egy lehelletnyit érződik, és kellemesen parfümszerűvé teszi az ital kipárolgását.

Íz

Végre valami, valami, amiről az íz kapcsán is érdemes billentyűt koptatni. Az első kortyra nagyon kellemes és enyhén oljos törökmogyoró-ízt éreztem, némi csípéssel, és csak egy enyhén tolakodó rúgással. Kognitív torzítás, de ez utóbbit betudom annak, hogy az üveg aljáról töltötték az italt.

A második pofa szeszt a kisokosunkban olvasható módszerrel ittam rá az elsőre, és… hát van benne valami. A cimborám éppen motyogott valamit, de legyezve intettem le, képtelen lévén odafigyelni: a korty olyan intenzív ízélményt adott, hogy nyelés nélkül is nagyon durván megkaptam tőle. Kellemes alkoholos íz keveredett némi átható gabonaérzettel, és ez az egész együtt valami fenomenális citromossüti-élményt adott, méghozzá úgy, hogy az illatában hordozott bourbon-karamellát kompromisszumok nélkül sikerült az ízvilágába is átvinni.

Lecsengés

Méltó folytatása a kortynak. A sült, kelt tészta forró, gabonás kipárolgásai szinte belerobbannak az érzékeidbe, majd egy alig érezhető, finom füstösség mellé citrusos, mentás hatások jöttek. Nagyon kellemes volt ízlelgetni, bár megjegyzem, hogy az idő teltével egyre tolakodóbbá, kesernyésebbé vált az íze, némi blended-érzésem lett a végére. Komplex whiskey, szerintem a kóstoláskor elsőre nem is tudtam teljesen felfogni. Tutira teszek vele még egy próbát.

Összefoglalás